A XXVIII. Magyar Innovációs Nagydíj

 

A Magyar Innovációs Szövetség, az ITM-mel és az NKFIH-val együtt, keresi azokat a gazdasági társaságokat, ill. szervezeteket, melyek 2019-ben kiemelkedő innovációs tevékenységgel, jelentős üzleti hasznot értek el. Az Országházban, nagy nyilvánosság előtt átnyújtandó Innovációs Nagydíjra és további hét innovációs díjra, 2020. február 12-ig lehet jelentkezni.


2019. december 2-án, az MTA-n, a Magyar Innovációs Klub „Kiemelkedő innovációs teljesítmények” c. konferenciáján hirdette meg a Magyar Innovációs Szövetség a 28. Magyar Innovációs Nagydíjat, az ITM-mel és az NKFIH-val együtt. A pályázaton azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások, ill. szervezetek vehetnek részt, amelyek a 2019. évben kiemelkedő műszaki, gazdasági innovációs teljesítménnyel (új termékek, új eljárások, új szolgáltatások értékesítése) jelentős üzleti hasznot értek el.

 

A találkozón Dr. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke - képünkön! - ismertette a jelentkezés feltételeit, az eddigi tapasztalatokat. A pályázat először 1992-ben került kiírásra, az azóta eltelt 27 év során 1229 pályázat érkezett, s az 1068 mérhető innovációs teljesítmény közül 210 kapott innovációs díjat.
 

Az elbírálás során a bírálóbizottság a 2019-ben az innovációból elért eredmény/árbevétel, és egyéb műszaki, gazdasági előnyök mellett, az innováció eredetiségét, újszerűségét, ill. társadalmi hasznosságát, valamint a pályázat kidolgozottságának színvonalát is értékeli. 

 

A meghirdetésen a bírálóbizottság elnöke, Dr. Palkovics László, miniszter nevében Bódis József, az ITM államtitkára tartott köszöntőt, és előadott Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke is „A 2020. év innovációs célkitűzései” címmel.

 

A „Kiemelkedő innovációs teljesítmények” c. konferencia keretében a 2018. évi innovációs díjakat elnyert vállalkozások közül az Innovációs Nagydíjat nyert Omixon Biocomputing Kft. ügyvezető igazgatója, Simon Zoltán − aki egyben az idei Innovációs Klub ülés házigazdája is volt −, az Ipari Innovációs Díjban részesült FUX Zrt. vezérigazgatója, Barkóczi István, az Informatikai Innovációs Díjban részesült Sanatmetal Kft. üzletág-vezetője, Pajtók Marina, az NKFIH 2018. évi “Alapkutatástól a piacig˝ Innovációs Díjában részesült Mirrotron Kft. ügyvezetője, Mezei Ferenc, a 2018. évi Startup Innovációs Díjban részesült Webshippy Magyarország Kft. igazgatósági tagja, Perényi András, az SZTNH 2018. évi Innovációs Díjában részesült Teqball Kft. Kft. egyik alapítója, Huszár Viktor számolt be a 2019. évi innovációs tevékenységükről.

 

A rendezvényen került sor a Magyar Innovációs Szövetség és a Valor Hungariae Zrt. együttműködési megállapodásának aláírására is. A megállapodást a Szövetség részéről dr. Pakucs János, tiszteletbeli elnök, Prof. Dr. Szabó Gábor, elnök, a Valor részéről Lepsényi István vezérigazgató látta el kézjegyével.

MISZ

A felhívás:

A móri Donatello - Nagy Benedek

 

Benkő Tibor honvédelmi miniszter avatta föl Nagy Benedek szobrászművész Szent László-szobrát a Pákozdi Katonai Emlékpark nemzeti emlékhelynél 2019. szeptember 29-én. Dr. Altorjay András kardiológus orvosnak tett föl kérdéseket a Présház.

2019. október 18.

- Altorjay úr, a legrangosabb magyar képzőművészeti elismeréssel elismert, az M. S. mester-díjjal kitüntetett Nagy Benedek aranyozott szobra két és fél évet várt leleplezésére. Mit üzen jelenünkről, hogy kiváló szobrászaink néha „az asztalfióknak” dolgoznak?

- Amióta világ a világ, a szobor drága mulatság. Egy szobor elkészítéséhez és felállításához rendszerint kell a megrendelő, valamint a művészek gondolati szabadsága. Ha nincs megrendelés, vagy ha nincs azonosulás, akkor jön az asztalfiók. Ne felejtsük el, hogy Van Gogh, a zseniális festő, aki 100 éve megváltoztatta a festői gondolkodást, egész életében egy képet adott el, a testvére és barátai támogatták illetve tartották el. Az alkotás egy hosszú lelki folyamat. Elősegítheti az alkotás folyamatát egy jó felkérés, hisz ez sokszor a felmerülő, művészi ötleteket a realitás medrébe tereli, ezáltal egy kicsit pontosabbá teszi a mondanivalót, a szobor üzenetét. Az a jó felkérés, ami részben vázolja az elképzelést és ugyanakkor megadja a művészinek a szabadság lehetőségét. Nagy Benedeknek is vannak ilyen szobrai: a két soproni idős hölgy, akik megrendelték Gyóni Géza egész alakos szobrát, abban benne van minden katona és költő magányossága is. Vagy ott van az ácsi Kossuth Asztaltársaság közadakozásból felállított Kossuth szobra, aki kalapját lengetve jelképesen búcsúzik a forradalomtól, a hazától, az egész XIX. századtól. Mindenki azt gondolhat, amit akar.

- E háromnegyedes szobor után egy egészalakos szobor kell Székesfehérvárra – a koronázó városban ez már évek óta napirenden van. Miért tenné még emelkedettebbé az elsősorban Szent István városaként emlegetett Székesfehérvár belvárosát a Szent Lászlót - aki István királyt szentté avattatta – ábrázoló aranyozott bronz szobor?

 

- Benedek Mester tudott a Kolozsvári fivérek által készített és bearanyozott reneszánsz szoborról, melyik a török érkezéséig László király kedves városában, Nagyváradon állt. Köztudott,  a mohamedánoknál nincs emberábrázolás, ezért akarták összetörni a szobrot, de csak a kiálló részeket tudták leverni, olyan kemény ötvözetből készült. Persze kíváncsiak lettek miből lehet, ezért levették talapzatáról a szobormaradékot és elindultak vele Konstantinápoly/Bizánc felé, de útközben elsüllyedt a hajó és így soha nem derült fény a titokra. Tehát Benedek Mestert régóta foglalkoztatta egy olyan lovas szobor, ami kecses, amin szinte táncol a lovas, a király kezében az elmaradhatatlan bárddal. Nagy Lajos király pénzein jelent meg először Szent László, Magyarország védőjeként, bárddal a kezében. Ezt a pénzt jól ismerte és elfogadta a korabeli Európa valamennyi pénzváltója, mert a „Bardus-t” kifogástalan aranyból verték. Szóval adott egy atléta termetű lovas, arcán Szent László hermájának vonásaival, alatta egy kecsesen táncoló lóval, kezében tartja jelképét a „bardust”, még a Nap is megcsillan rajta. Ki tud ennek ellenállni?

 

- Kiknek kell együttműködni ahhoz, hogy Székesfehérvár egy Szent László-szoborral gazdagodjon?

- Fehérvár lakói szeretik a szép lovas szobrokat, hisz itt található a híres „17-es fehérvári huszárok” emlékére emelt Pátzay Pál egyszerűségében is szép, arányos lovas szobra és itt található az 1938-ban felavatott Sidló Ferenc féle robosztus, szinte mozdulatlan István király szobor. Szent Lászlónak még nincsen lovasszobra a városban.

- Győrfi Sándor Kossuth-díjas szobrászművész, jász-kun főkapitány Donatellóéhoz hasonlítja a Móron élő és alkotó Nagy Benedek művészetét. Jelenleg ez a művész nyugdíjat sem kap hazánkban. Noha a legrangosabb elismerést, az M. S. mester-díjat már több mint tíz éve a budai Várban átvette, mit kell tennünk ahhoz, hogy a legrangosabb állami elismerést is megkapja?

- Nagy Benedek szobrai szépek, harmonikusak, laikusok által is érthetőek, sőt szerethetők, egyszerre vannak tele finomsággal és erővel! Mint szobrász csak nemes anyagokat használ, gránit, kő, fa, bronz. Nála a szoborhoz a környezete is hozzátartozik, Móron a Gizella-szobor mellől például egy éktelenkedő trafó-házat tüntetett el. Egyik legnagyszerűbb „alkotása” a Képző- és Ipaművészeti Szabadiskola és a nyári művészeti tábor életre hívása volt, ahol a szépet értő is igénylő következő generációt nevelik. A móri társadalom számára Mesterünk fontos ember. Számomra érthetetlen, hogy eddig semmilyen komoly állami elismerést nem kapott. Igaz pályatársai megtisztelték és elismerték az M. S. mester-díjjal. Nagy Benedek figyelemre és elismerésre érdemes művész. Azt hiszem, fel kell rá hívni a hivatalos emberek figyelmét, hogy él itt, Mórott egy igazi, reneszánsz alkatú szobrászművész, mint amilyen Donatello volt egykor.

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Noha Szent Lászlót jelképesen pár esztendeje Székesfehérváron az augusztusi ünnepségen megkoronázták – hogy életében is megkoronázták-e, erről viták zajlanak –, miképpen lehet még tartalmasabb kultúra fölfedezésre felhasználni Nagy Benedek leendő székesfehérvári Szent László-szobrát?

- Szent László minden magyar ember számára példa lehet: a Haza patrónusa, a védtelenek védője, kemény és igazságos ellenfél volt. Mindig nemes ügyet szolgált. Nem véletlenül Őt választották a lovagkorban példaképül.

Kép: Simon Erika

Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Nagy Benedek M. S. mester-díjas szobrászművész a pákozdi Szent László-szobornál 2019. szeptember 29-én.

Kép: MTI

Magyar világsiker Makaóban


A Kínai Ifjúsági Tudományos és Technológiai Innovációs Versenyt (China Adolescent Science & Technology Innovation Contest) 1985 óta minden évben megrendezik más-más kínai városban. A verseny célja, hogy elősegítse a kreatív gondolkodást és a fejlesztési munkát középiskolás diákok körében, tudományos és műszaki területen, és feltárja a tehetségeket. A versenyre évente több mint 500 diák kvalifikálhatja magát Kínából, Hong Kongból és Makaóról. A 34. Kínai Ifjúsági Tudományos és Technológiai Innovációs Verseny 2019. július 20. és 25. között, Makaóban rendeztetett meg. Az idén 52 országból több száz résztvevője is volt a versenynek, 88 találmánnyal. A megmérettetésen Magyarországot Dobos Dominik és Székely Bálint, a 28. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny 2. helyezettjei képviselhették, akik a MATEHETSZ támogatásával, a Nemzeti Tehetség Program keretében utaztak ki a versenyre. Dobos Dominiknak tett föl kérdéseket a Présház.

2019. augusztus 5.

- Dobos úr, Önök az apparatus cardiovascularis felépítését, működését és betegségeit analógiásan bemutató, rendkívül szellemes vízvezetékrendszer-modellel ezüstérmet nyertek a nemzetközi tervek között. Miért volt fontos ez a találmány?

 

- Magyarországon "kiütéssel nyert" a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozások száma a vezető halálokok között. (Forrás: https://medifilter.hu/2017/03/16/sziv-es-errendszeri/) Ennek rengeteg oka van: dohányzás, nem megfelelő életmód, az idejében való felismerés hiánya, tehát az emberek kevés információt tudnak a saját vérkeringésükkel kapcsolatosan. Nem véletlenül, hiszen egy elég nehezen elsajátítható tudásanyagról beszélünk, amely "szárazon", tankönyvi szövegek és ábrák segítségével nemcsak az úgymond "átlagember" számára érthető kevésbé, hanem a biológia vagy az egészségtudományok, orvostudományok kedvelőinek is gondokat okozhat. Elsősorban ezért gondoltuk, hogy létrehozunk egy oktatási célokra felhasználható modellt és szoftvert, melyek együttesen működve a keringési rendszer sok paraméterét, betegségeit, analógiás felépítését nagy pontossággal tudják szimulálni. A szoftver kezelőfelülete nagyon felhasználóbarát és rendkívül interaktív: akár egy érintőképernyős felületen is könnyen irányítható csúszkák, gombok, QR-kódok segítségével. Látványos változások jönnek létre a legkisebb beavatkozásokkal is, így könnyen és nagyon hatékonyan lehet vele tanulni. Akár egy általános iskolás is el tud vele sajátítani olyan tudásanyagot, melyre alapesetben nem lenne lehetősége. És mivel mindent lát, tapasztal, meg tudja érinteni, könnyebben marad meg a fejében, könnyebben tudja majd átlátni a bonyolult összefüggéseket a jövőben. Úgy gondoljuk, hogy ezért díjazták és ezért gondolták innovatívnak a találmányunkat itthon és Kínában egyaránt. Vizualizációként: a modell alapja egy speciális 3D-nyomtatott váz, valamint a csőrendszer és az elektronika is szintén egyedileg, általunk megálmodott és összerakott. Ebben segítségünkre volt az Avantor, a Domino Trans, és a Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Digitális Közösségi Alkotóműhelyének munkatársai, melyet nagyon köszönünk.

- Önök megkapták a Makaói Tudományos és Műszaki Egyetem innovációs különdíját is, mert kardiológusok nagyra értékelték a modell oktatást elősegítő szerepét. Önök hogyan vesznek részt itthon, illetve a Kárpát-medencében: a Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig a módszer oktatásában?

 

- A módszer még jelenleg fejlesztés alatt van. Folyamatos kapcsolatban vagyunk szakemberekkel, igyekszünk minél több embert bevonni az intézményekbe juttatás előkészületeibe, hogy a lehető leghatékonyabban tudjuk kihasználni a szoftver és a modell által nyújtott lehetőségeket. Emellett még folyik a folyamatos továbbfejlesztés, melynek folyamatában tanáraink is részt vettek/vesznek, melyet ezúton is nagyon köszönünk, név szerint Baranyai József, Szabó Bence Farkas, valamint Kocsis Zsolt Tanár Uraknak.

 

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Önök hogyan működnek együtt az innovációs gondolkodásmód hazai átadásában civil szervezetekkel, köztük a Balassi Kard Művészeti Alapítvánnyal?

 

- Mindenkivel nagyon szívesen beszélgetünk és rendelkezésükre állunk, ha az innovációs gondolkodásmód átadásáról, vagy bármi másról van szó, ami a fejlesztésünkhöz kapcsolódik. Jelenleg még nem nagyon volt arra lehetőségünk, hogy például a Balassi Kard Művészeti Alapítvánnyal, vagy bármely más civil szervezettel működjünk együtt, de akkor ezen interjúban megragadnánk a lehetőséget: ha olyan valaki olvassa sorainkat, aki nyitott arra, hogy felvegye velünk a kapcsolatot, nagy örömmel állunk rendelkezésére.

(ddominik0814@gmail.com)

Helyben segítsünk

A világon több mint 60 millió gyermek éhezik, ennek csaknem fele Afrikában, és naponta csak Afrikában nyolc és fél ezer gyermek hal éhen. Az 5 évesnél fiatalabbak fele meghal. Szabó Tamásnak, a Mária Rádió elnökének tett föl kérdéseket a Présház.

2019. július 29.

 

- Elnök úr, a Nourish the Children  (NTC) program 2002 óta működik, ma naponta 130 000 gyermeket táplál. Hatására pl. Malawiban megszűnt a gyermekéhezés. Mit üzen ez nekünk, magyaroknak?

 

 

- Mi, magyarok a világ gazdagjai közé tartozunk, ha érezzük ezt, ha nem. Részesei vagyunk annak az egy milliárd embernek, akik nem éheznek, akik körül viszonylag béke van, akiknek a háborúk nemzedékek óta nem nyomorítják meg az életét, akiknek élete bizony sokkal könnyebb, mint a többi közel hét milliárdé. Észre lehet-e venni nekünk a felfoghatatlan szegénységet és nyomort? Felfogható-e, hogy a világon az  emberek közül minden kilencedik nem jut elég táplálékhoz? Eljut-e hozzánk, hogy naponta mintegy 8500 öt év alatti gyermek éhen hal? Naponta nyolc- és fél ezer kisgyermek. Az első üzenet az, hogy nem tehetünk úgy, mintha ezek a tények nem lennének. Nem intézhetjük el azzal, amit egy nagyon gazdag ismerősöm mondott, hogy legalább nem lesz a földön túlszaporodás. Sőt szerintem azzal sem intézhetjük el, hogy de mit tehetünk mi, egy közepes nagyságú nép, nem is a leggazdagabb, hiszen bármit tennénk, nem oldja meg a problémát. A fő üzenet azonban az, hogy mindenki tehet valamit. Igen, nem tudunk mindent megoldani. Nincs aki mindent meg tud oldani. De valamit, amit én tenni tudok, azt csak én tudom megtenni, senki más. S mindenki tehet valamit.

Engem lelkesít az a gondolat, hogy lehetőségünk lenne összefogni és cselekedni.  Lehetősége lenne a magyar társadalomnak, cégeknek, egyéneknek, civileknek, szervezeteknek, hogy segítsenek az éhezés csökkentésében. Kitűzhetnénk egy célt közösen. Például hogy gondoskodunk gyermekekről. Kitűzhetnénk egy nagy célt, hogy gondoskodunk folyamatosan huszonötezer gyermekről, hogy ne halljon éhen. Mert mindenki tud döntést hozni, hogy esetleg tesz-e valamit, vagy sem. Lehetőségünk lenne megmutatni, hogy milyen is a magyar ember. Hogy van szíve. Hogy tele van szeretettel. Hogy átérzi mások baját. S hogy segít. Adni jó. Jót tenni jó. Mindenkinek jó érzés, ha jót tesz.

Az az álmom, hogy mi leszünk az a nemzet, amelyik széles mozgalomként áll oda az éhezők mellé. S tudom, ha ezt tennénk, milyen jót tenne a lelkünknek.

 

- A magyar társadalom részt vesz az NTC programjában: ételt vesz és adományoz. Egy gyermek egy napi ellátása 200 forintba kerül. Mit tehetünk azért, hogy a felnövő afrikai gyermekek ott, Afrikában boldoguljanak, saját hazájukat építsék, ne jöjjenek Európába segélyezett életmódért?

 

- Sokféle segítő program van. Nem kell nekünk kitalálni mit és hogyan tegyünk, hanem valamelyik mellé oda kell állni és megtolni a szekerét. Olyan programot kell választani, amelyben a táplálék tudományosan megalapozott az összetétet illetően, amelynek alapanyagait helyben termelik, ahol a kész élelmet is helyben állítják elő, ahol a gyermekeknek a táplálékoz szervezetten, például iskolákban adják oda. S még valami nagyon fontos: Az éhség elleni program csak akkor lehet sikeres, ha az képzéssel párosul, ha a segélyezettek megtanulnak termelni, ahol tehát a segítség nemzedékekre kihat a kultúra erősödése révén. A szegénység, sőt a nyomor a migráció döntő oka. Ha helyben, otthon lenne ezeknek az embertömegeknek kilátása, élelme, munkája, akkor kisebb lesz a nyomás.

 

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. A Mária Rádió a szervező és koordinációs munkát elvégzi, de nem a nyilvánosság előtt viszi az ügyet. Arra meg kell nyerni hiteles személyeket. A magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot már megkapta afrikai műfordító: Gabriel Zanmaku Olembe Kinshasa-Kongóból. Ő a Future Africa szervezet egyik aktivistája is. Hogyan vonhatunk be hiteles afrikai embereket, akik nem az embercsempészek és az általuk korrumpált brüsszeli bürokraták felbéreltjei, hanem önzetlenül Afrika jövőjéért dolgoznak?

 

- Egy nagy mozgalomról álmodom. Olyan mozgalomról, amelyhez mindenki tud viszonyulni. Mindenki maga dönti el, mit tesz. De képzeljük el, milyen gyógyító és felemelő hatása lenne, ha minden település azt mondaná: vállalom, hogy nem engedek éhen veszni gyermekeket. A kis település egy gyermekről, a nagyobb sok gyermekről gondoskodna. Vagy ugyanígy, minden vállalat azt mondaná, részt vállalok. A kisebb cégek egy gyermeket, a nagyobbak akár sokat. Hiszen 10 gyermek megmentése sem kerül havi 60 ezernél többe! S vannak nagy cégek, ahol 100 gyermek megmentésének havi 600 ezer forintja se jelentős. S mi lenne, ha az Opera, a színházak egy teltházas előadás bevételét felajánlanák? Ha a Sziget, vagy más fesztiválok zászlójukra tűznék: mi segítünk az afrikai éhező gyermekeken. Ha a keresztény egyházak karöltve, együtt tennének az afrikai éhezőkért? Ugye milyen szép lenne egy ilyen spontán népmozgalom? 

De a lényeg, hogy nem élelmiszersegélyhez adjuk oda a hozzájárulásunkat. Hanem  ahhoz, hogy a helyi tudás, ismeret fejlődjön, hogy a helyi gazdaság el tudja látni a népesség táplálását.

Kép: vehir.hu

Papp Endre

Nagy Gábor Balassi-kardjára

Vajon tudják-e Balassi Bálint kései követői, a mai magyar költők – mit bajvívó elődük jelmondataként használt –, hogy életükkel adósai a sorsnak?

Hogyan törlesztenek? Részletben? Kamatostul? Hosszú lejáratú számlán, vagy vakmerőn „all in”-t kiáltva, mindent felkínálva?

Nagy Gábor mintha csak József Attila bölcseletéhez mérné a maga napjait: tudja, hogy az életet a halálra ráadásként kapta. Konfessziója szerint titkon saját torát üli.

Vegyük talán számba élete tereit! Ez itt a nagykörút, állapítja meg a költő. Ez itt a pesti hídfő, ez itt a flaszter. Ez itt a 21. század, konstatálja. Bután eseménytelen az est, az utca, a terasz. Nekem a koszos pesti mennybolt jutott, bólint rezignáltan. Ott fenn csikorognak a csillagok, de feketévé lesznek, baljós égi varjakká válnak. Helyettük utcai függőlámpák fénye pislákol. Alul a sugárutak ösvényei. Csak zsákutcák tévelygője vagyok, vallja be magának, aritmiás bennem a lélek. Az önmegszólítás is keserű:

 

Rosszabb, mintha csapdába estél

volna, fojtogat légüres tér,

betömik szádat szurok esték,

kétségbe se estél.
 

Kiábrándítóan közönyös a létezés számára: a maga egykedvű módján a rendezetlenségbe tart. „Meg kellene tanulni a mindennapok entrópiáját élvezni is, ha már ez adatott”, mondja önbiztatásként a „hideglelésben” a poéta. Ne irigyeljük Tőle ezt az állapotot!

 

Húgyszagú aluljárók zegzugában,

behúzott nyakú árnyaktól penészes

sikátorokban otthonosan jársz-kelsz:

véreddé vált, alvad ereidben: csak ennyi

ez a semminek túl tömör, de űri

hideglelés az, amit híven kell szeretni.

 

Ekként látja tehát a mostból kirajzolódó saját mennyei perspektíváját. Megtűrten élhetsz magadban, s maradhatsz jelenléttelennek, emeli fel mutatóujját intőn – talán csak magának. S ha nincs egyéb, akkor a kímélő diétás életprogram előírása szerint nem marad más, mint:

 

Foggal-körömmel semmihez

sem ragaszkodni, jobb híján

folyton töltekezni hiányokkal.
 

Az egzisztencia felmérésének két markáns előképe hagyta rajta kézjegyét Nagy Gábor létértelmező líráján: Ady Endre és József Attila. Temetők, koszorúk, gyertyaláng, kocsisa nélkül imbolygó szekér, vastag köd, egy élet éneke, a halálba hanyatló élet, a hazátlanság, a menekülés, az elveszés élményének kísértése, a felnövesztett szubjektum dacos Istenhez fordulása – mindez az utolsó magyar öröksége nála. József Attila nélkül pedig szinte magyarázhatatlan az egzisztenciális kérdésfeltevés és válasz. Erről árulkodnak a természeti, tárgyi analógiák, a modern tájleíró líra öröksége, a szemlélődésnek a létkérdések felé kitágított jelentéshorizontja, a megszemélyesítések, a hold, csillag, part, homok, tó, virág motívumai, az éjszakai meditáció, az ablakból való kitekintés mint a világ felmérésére rendelkezésre álló determináltan szűk, ám a kozmosz felé kitáruló perspektíva, az átvett szavak és azonosító erejű fordulatok. A gyermeki és az állati létezés önfeledt vagy öntudatlan teljességképzete, létbefeledkezése szintén személyéhez kapcsolja.

        De nemcsak hozzájuk ragaszkodik, költőnk átengedi szellemén a magyar lírai hagyomány megannyi áramlatát. Át- meg átszínezik verseinek szövetét a mesterek: Csokonai, Vörösmarty, Tamási Áron, Radnóti Miklós, Kányádi Sándor, Baka István, Csoóri Sándor, Nagy Gáspár, Utassy József, Szécsi Margit, Nagy László, Márai Sándor, Ratkó József, Határ Győző reminiszcenciáinak sokasága, a rájuk jellemző képi látásmód, a beszédhelyzet, a motívumkincs és esetenként a versépítkezés módja is az övék. Nemegyszer egy-egy klasszikus verssor művének ihletője, gondolatindítóként választja a nemzeti sorsköltészet emblematikus sorait.

        Az egzisztencia távlatait szemrevételező Nagy Gábor mondható a határhelyzetek költőjének is. Így szól a Héthatár alcímű szimfóniarészlete:

 
Az első határ vagyok magam, 

átjárhatatlan, 

a második határ az ég 

vagy más semmiség, 

a harmadik határ a föld, 

magzott s magába öl, 

a negyedik határ a között, 

belém költözött, 

az ötödik határ a másik, 

aki hiányzik, 

a hatodik határ az áram 

szembogarában, 
a hetedik határ nincs 

s azon túl: a semmi 

 

Ennyi semmi azért már valami! Ennyi nincsből már egész költői univerzum építhető.

 

Ennek a végtelenbe ívelő hiánynak a kelléktára ugyanis mégsem oly szegényes. Megtalálható benne a szülőföld, Körmend kies vidéke, a Rába-part, az ország, a nemzet – a szellemi és a valóságos haza kétségkívül disszonáns valósága. Ott van mindjárt a beteljesülő vagy ne adj’ isten beteljesületlen, de mindenkor az egész személyiséget fogva tartó nosztalgikus szerelem. Az omlásban s az önkívületben vagyok a végsőkig kitartó, vallja meg titkát az emlékeibe kapaszkodó lírai hős. Néha azért ő is úgy érzi, mintha a burjánzó természet részese volna, s nem afféle illetéktelen behatoló. Az alkalom szülte gyönyörökből kedvtelve és gyakrabban inna, akként, mint aki eget hörpöl. E fogyasztás kellékei egyrészről a marokra gyűrt lepedő és az egymásnak feszülő szeméremcsontok. Hű társként kíséri a verselőt a bűnbeesettek büszke szemérme. Másrészről ott a tapasztalat: vizet inni bizonyos körökben kínos körülmény. Ezért hát, hetykén hátraveti rakoncátlan üstökét, s tósztot mond:

 

koccintsunk hát, barátom!

mielőtt önálltatásunkért,

hiába-sóvárgók

tekintetétől mohos pincefal,

fejünkre

roskad az ég

 

De mielőtt ez megtörténne, adózunk pár mondat erejéig a poétai szembeszegülésnek, mellyel ugyancsak szigorú ítéletet alkot feszélyező világáról! Miként fest le például egy közéleti roncsderbit?


 

virtuális térben

igazságbeszédzavaros

polgári esztétikák

erkölcsi alapvetésforgó

békeharcedzett
pátriárka-páriák páholya

a nemzetsorsok szabadrab-piacán

egymás nyakára hágnak

a petrezselyem- bolondgomba- és

hazaárulók

 

Valóban ezek is az ő szavai volnának? Az elégikus hangulatok költőjéé, a meditációk csöndes mormolójáé, az újévezred kosztolányisan bús férfiéi? Ő szól, a lírai erudíció okos értékőrzője? De még mennyire! Sőt!



 

Soha ennyi üres Élet

soha ennyi felfújt Én

tenyészet ez nem végítélet

tobzódás hülye mámora


europarlag kalandtúra

végvonaglás-révület
feltámadás-majmolás
halotti tortúra


nyelv-apály és aszályos lélek

beiktatási ünnepe

mindenszentek helyett halloween

lemeztelenített ülepe


s a kopjafák a temetőben

a sírkövek megborzonganak

nem viszünk krizantémot koszorút

etetünk griffmadarat.

 

S ha mindez volt, amint írva, vegyük kezünkbe a sorsnak való tartozás fejében lerótt érmét. Egyik oldalán az élet töredékes extázisa, másikán a hiányok közel hiánytalan leltára. Dobjuk fel, s ha a harmadik oldalára esik: az már az Istené. Az Istené, aki a lét maga és a lét űre egyszerre. Feloldhatatlan ambivalencia, az Istenhez való odafordulás és elszakadás, az eleve isteni jelleg reményt adó perspektívája valamint a semmiség és hiábavalóság üressége között feszülő létparadoxon belátása:

 

Mert az ember ha nagy is, semmi még,

létében teremti holtát,

míg nem vallja e szörnyű semmiség  

eleve isteni voltát.

 

Az ám! Ha minden lelkesültség csak önbecsapás, ha a költő csak bukott angyal, aki saját lemetszett szárnyai verdeső árnyékát látja, s amennyiben nem más ő – mint írja –, csak az önsajnálat balekja, akkor mire véljük nyelvének pallérozottságát, a verseket átható artisztikumot? Mire való a megannyi zenei minta, a szimfónia, az etűd, a noktürn, a törött hegedűn elfúló szonáta? Mire jó a szépségbe való kapaszkodás? Hiszen mi a szépség?

 

Nem látta senki, csak szemét behunyva,

nem a tükör fényébe állva,

csak önmagába visszahullva. […]

A bölcsesség hasznos dolog,

de mi haszna lehetne a szépnek?

Sem eszköz, sem cél – a szép maga az Isten,

Ő porlik csillámló szemekké,

hogy minket az Egészhez közelítsen.

 

Kedves Gábor, a Balassi-kard új viselője!

Úgy bátorítottad magad a múltban, hogy „Légy hát, mi vagy: élhetetlen, bevégzetlenség tökélye!” Ám a teljességhez nem elég magadénak vallani mindazt, amit a nemlét áthat! Hidd el, tiéd a csukott virágsziromban kiterjesztett pillanat is, s erősítsd magadban az érzést, hogy közöd van a napsugárhoz – kivált, ha az a nemes acél ívén csillan meg! Verseid sajátjai a finom elmozdulások, az alig észrevehető poétikai szabálysértések, a szemléleti diszharmóniák – saját kifejezéseddel: a „sebhelyek a versen”. A konvenciókon túl ezek a finom vágások engednek rálátást a tiszta minőségre és a tudható-sejthető bizonyosságokra. Lám, most fegyvert is kapsz hozzá!

        Könnyed csuklót és jó szemet kívánok mellé!

        Gratulálok!

 Sztálin bosszúja a világgazdaságban

Még 1944 júliusában, az Egyesült Államok keleti partvidékén levő New Hampshire államban található Bretton Woods településen tartott konferencián dolgozták ki a szövetségesek képviselői a háború utáni világgazdasági rendszer alapjait. Ezt egy szovjet zsoldban álló kém hozta tető alá. Harry Dexter White ugyanis – aki amellett, hogy a Németország teljes ipartalanítását célzó tervet kidolgozó Henry Morgenthau amerikai pénzügyminiszternek volt a helyettese – „mellékállásban” szorgalmas szovjet ügynök is volt. Árva László közgazdász professzornak tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

2018. november 30.

 

- Professzor úr, 1944 nyarán  még nem sokan tudták az amerikai adminisztráción belül, hogy White tulajdonképpen Sztálin ügynöke, aki nemcsak szorgosan jelent Moszkvába, hanem igyekszik is érvényesíteni Bretton Woods-ban a szovjet érdekeket. A Valutaalap (IMF) és a Világbank tényleges szervezeti és eszközrendszere, amely sok elemében napjainkig változatlanul fennáll, jelentős részben az ő produktuma. Mennyiben lehetséges, hogy egy ma is eleven konspiráció is összetartja az eleve rozogára tervezett építményeket?

 

- Szerintem ez egy nagyon fontos kérdés, tényleg rozogára tervezték (de azért úgy, hogy az Egyesült Államoknak előnyös legyen), ennek ellenére mind a mai napig ott van és működik. A közgazdaságtudománnyal kapcsolatban látni kell, hogy ez egy tipikusan olyan tudomány, amely nagyon erősen befolyásolja az emberek tömegeinek életét. Egy döntés vezethet emberek millióinak, illetve népeknek kamatrabszolgaságához, vagy éppen felemelkedéséhez is. Sajnos a közgazdasági elméletek olyan komplexek, hogy nem, hogy az egyszerű emberek, de sok esetben a szakemberek sem képesek átlátni összes távolabbi hatását, következményét. A Bretton Woods-i rendszer abból a szempontból nem is működött, hogy nem volt képes az egyes országok közti elszámolásokat, különösen a fizetési mérleg hiányokat kezelni. De ebből a szempontból az európai közös pénz, az euro is hasonlóan viselkedik, ahogy azt már sok elemző felhívta a figyelmet, de a görög válság, illetve Olaszország és Spanyolország helyzete szintén igazolta ezt. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a közgazdaságtanban midig érdekek mozgatják az elméletet, és nagyon valószínű, hogy a Bretton Woods-i rendszer a maga hiányosságaival együtt jól jött sok fontos embernek. Akárcsak az euro.

 

- Az eredetileg Bretton Woods-ban White ellen föllépő Keynes elképzeléseinek elvetéséhez nagymértékben hozzájárult a neves angol közgazdász 1946 tavaszán, tehát a nemzetközi pénzügyi alap 1947-ben ténylegesen megkezdett működése előtt bekövetkezett halála, amely White 1948-as halálát két évvel előzte meg. Hogyan lehet, hogy azóta nem lobbantak föl újabb közgazdász-lángelmék, akik Keynest is felülmúlva ad acta helyezték volna White, eredetileg is alacsony szellemi színvonalú összeesküvésének hatását?

 

- Ez is egy fontos kérdés. Milyen gyakran jelennek meg egy-egy tudományban mindent elsöprő zsenik, olyan kimagasló szellemek, akik átlátják az egész tudományt annak következményeivel együtt. Nem állítom, hogy Keynes óta nem voltak komoly és jó közgazdászok, hiszen ott volt például Balogh Tamás, (más néven Lord Balogh) Angliában, vagy Raul Prebisch és Celso Furtado, a latin-amerikai önerős iparosítás atyjai, vagy a környezetvédelmi problémákra a figyelmet felhívó Római Klub tagjai, illetve napjainkban például Thomas Piketty, aki az egyenlőtlenség kérdéseit feszegette. Tény azonban, hogy Keynes-hez fogható zseni csak évszázadonként egyszer születik, és ez vele megtörtént. Keynes elméletét, javaslatait még sokáig fogjuk feldolgozni, már csak azért is, mert Keynes gyakran nem fogalmazott teljesen egyértelműen. Talán nem véletlen, hogy egy amerikai elnök még a hetvenes években azt mondta, „most már mindannyian keynesiánusok vagyunk”. És nem lesz nagyon összeesküvés-elmélet szaga, ha azt kérdezem, hogy mi az oka annak, hogy éppen ezt az elnököt kényszerítették lemondani? Nixon ugyanis – mert róla van szó -- feltehetően látta a Bretton Woods-i szerződés gondjait, és alapvető változásokat akart.  Nem maradt már ideje sajnos azokra.

 

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Hogyan lehet és miért érdemes a mai magyar közgazdász fiatalokkal fölfedeztetni a Bretton Woods-i összeesküvés tényeit, és annak évtizedeken át romboló hatását?

 

- Nagyon fontos megérteni a sorsunk, illetve kultúránk előzményeit, mert egyébként nem tudjuk, merre haladjunk. A Bretton Woods-i rendszer alapvetően meghatározza ma is a gazdaságunkat, az meg az egész életünket befolyásolja. Azért is fontos ez, mert meg kell érteni, hogy sok esetben az első látásra egyértelmű döntések mögött harmadik szereplők érdekei húzódhatnak meg: tehát tessék mindenkinek résen lenni!!!

Az erdő művészete

A Pro Silva Hungaria szervezet olyan ökogazdálkodási módszert igyekszik elterjeszteni – elsősorban a szakmai közegen belül –, amely a természethez hasonló beavatkozásokat szorgalmaz. Horváth Iván elnöknek tett föl kérdéseket a Présház.

2018. november 16.

 

 

- Elnök úr, Önök olyan folyamatokat gyorsítanak fel, amelyek az erdőben természetes módon is végbemennek, tehát akkor is, ha az ember nem nyúl bele. Mondhatni a természetet utánozzák. Maradtak-e még olyan fortélyok, amelyeket a jövőben a természettől el lehet lesni?

 

- Számos ilyen fortély létezik, bár fortély helyett inkább működési elvnek, természetes folyamatnak vagy megoldásnak nevezném azokat a mechanizmusokat, amelyek a természetes ökoszisztémákat fönntartják.

 Ilyen pl. a fajfenntartás tekintetében szinte minden fajra jellemző pazarló biztonság. Ha az erdei példánál maradunk, akkor azt láthatjuk, hogy az idős fák évtizedeken keresztül magvak ezreit hozzák létre az utódlás biztosítása érdekében. Ezek közül csak elenyésző hányadukból lesz ténylegesen új faegyed, de a természetes szelekció nagy egyedszámból válogatván stabilabb utódállományt tud kialakítani. Ez a módszer nem a fák sajátossága persze, az ivaros szaporodás minden faj esetében így működik.

Nem kevésbé fontos tulajdonsága a természetes erdőknek a változatosság. Mind a fajok, fajták; mind a koreloszlás, a méret és még millió más ismérv szerint változatos a természetes erdő szerkezete. Ha az ember által kezelt, hasznosított rendszerekben is a minél nagyobb változatosságra törekszünk, azok annál stabilabbak. A változó körülményekhez a sokszínűség sokkal inkább alkalmazkodóvá tesz, mint a homogenitás.

Sorolni lehetne még az egyéb jelenségeket, tulajdonságokat, úgy gondolom viszont, hogy ízelítőül ennyi elegendő.

 

- Az óvatos beavatkozásoknak köszönhetően az erdő mindig regenerálódik, ráadásul messziről fel sem fedezhető, hogy emberi beavatkozás történt. Az erdőt mint ökoszisztémát őrzik meg, így biztosítva az ott élő élőlények helyzetét is. Milyen javaslatokat tudnak adni a társadalomtudománynak, a magyar nemzeti önvédelemnek?

 

- A társadalomtudományok is megállapítanak törvényszerűségeket, szabályokat. Amennyiben ezek igazolódnak, következtetések is levonhatók belőlük; javaslatok, előrejelzések készülhetnek. A természet törvényeiből kiindulva úgy gondolom, hogy a társadalmak működésére is igaz, hogy vannak mindenütt érvényes, általános alapértékek; vannak viszont olyan jelenségek, amelyek a környezettől függően érvényesülnek. Minden tudomány képviselőjének azt javaslom – és itt nem csupán a tudósokra, hanem általában a gondolkodó emberekre célzok –, hogy ne ragaszkodjanak a dogmákhoz, maradjanak kétkedők – és nem utolsósorban kíváncsiak.

 

- Fedezd föl saját kultúrád – hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. "Mint az szarvasfi anyja után rí, ha tőle eltévedt" – írta a költő. Miért fontos, hogy a magyar fiatalok fölfedezzék irodalmunkban, képzőművészetünkben, filmművészetünkben az erdőtől kapott ihletéseket?

 

- A fejlett világban az emberek egyre nagyobb hányada városokban vagy nagy településeken él. A természettel nincs kapcsolatuk, illetve egy-egy hétvégi kirándulásra korlátozódik. A természet egyes elemei között nagyon bonyolult kölcsönhatások léteznek, sokukat a főfoglalkozásként ezzel foglalkozó szakemberek sem ismerik; nyilván sokkal kevesebbet tud róluk a „XX. századi városlakó”. Ha legalább azt elismerjük magunkban, hogy milyen keveset tudunk a természetről – legyen az egy patak, egy erdő, egy galaxis vagy egy atommag –, már közelebb jutunk saját megismerésünkhöz is. Személy szerint úgy gondolom, hogy míg a tudósok a bizonyosságra törekszenek, a művészek pedig az érzéseikre, az ihletükre hagyatkoznak. Mégis, a nyitott szemmel, szívvel, lélekkel élő, az emberi és társadalmi környezet jelenségeit befogadó művész olyan közvetítőként tud fellépni, amit a természettől elidegenedett ember is megért. Teljes emberré a tudás mellett a művészet tehet bennünket.

Kép: fataj.hu

Verssel házasított bor

Tokajban tartották a XIV. Balassi-kard borseregszemlét. A férfias fajták versenyét ezúttal - immár másodszor - egy nő nyerte meg: a Tokaj Nobilis Borászat vezetőjének, Bárdos Saroltának 2017-es hárslevelűje lett a bajnokbor. A döntést meghozó bortestület tagjának, Kovács Adorján Zoltánnak, a Royal Tokaji Borászati Zrt. vezérigazgatójának tett föl kérdéseket a Présház.

2018. október 11.


- Vezérigazgató úr, miért fontos a Hegyalján a furmint és a sárga muskotály mellett a hárslevelűre is fölhívni a figyelmet?

 

- Elsősorban mert hagyományos fajtája a Tokaji Borvidéknek, szervesen és történelmileg is az itt termelt klasszikus boroknak – az aszúnak és az édes szamorodninak – fontos alkotóeleme. Kellemes gyümölcsössége, eleganciája és fűszeres bájossága pedig nagyon szépen egyesíthető a manapság egyre nagyobb hírnévnek örvendő Tokaji száraz borokhoz is.

 

- Hogyan élénkíti a borközéletet, amikor a nagy állami támogatottságú borversenyek mellett civil szervezetek – köztük a Balassi Kard Művészeti Alapítvány – borseregszemlével állítanak kihívást a bortermelő cégek, gazdák elé?

 

- Úgy gondolom bármilyen civil kezdeményezés üdvözölendő, annál is inkább, mert ezek a kezdeményezések sok olyan fogyasztót is megtalálnak, ahová a ’nagy’ borversenyek hírverése nem ér el. Mi borászok minden olyan lehetőségnek örülünk, ahol be tudunk mutatkozni, és ezáltal boraink eljutnak fogyasztóinkhoz vagy leendő fogyasztóinkhoz.

 

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Miként eleveníti a helyi társadalom művelődését az, hogy a bort – épp olyan városban, amelyben annak idején maga Balassi is megfordult – irodalommal házasítják?

 

- A tokaji bor a vidék épített örökségével, hagyományival együtt alkotja a tokaji hagyatékot, amit az UNESCO védettsége alá vont. Úgy gondolom, a legfontosabb dolog, hogy még mindig, pár évszázaddal később is, ugyanazon a helyen tudjuk és akarjuk a bort a társadalom művelődésével házasítani. A bor az irodalomból, az irodalom pedig a borból merít erőt, hogy művelje a társadalmat. A tokaji bor a magyar társadalom kultúrájának része, büszkék vagyunk rá, és ezt adjuk át a következő generációknak is.

A hárslevelű a XIV. Balassi-kard borseregszemlén

borseregszemle_logó.jpg

Tokajban tartották a XIV. Balassi-kard borseregszemlét. A férfias fajták versenyét ezúttal - immár másodszor - egy nő nyerte meg: a Tokaj Nobilis Borászat vezetőjének, Bárdos Saroltának 2017-es hárslevelűje lett a bajnokbor.

2018. október 6.

A Tokaji Szüreti Napok legrangosabb szakmai rendezvénye az idén a

Balassi-kard borseregszemle volt: a borvidékről borvidékre, borfajtáról borfajtára vándorló borverseny az idén immár harmadszor érkezett a Hegyaljára. 2010-ben a furmintok versenyeztek, ekkor Áts Károly alkotása győzött, 2014-ben Mádon a hatputtonyos aszúkat kóstolták a szakértők: ekkor Bai Edit műve lett az első. Az idén a hárslevelű borokkal tíz induló vállalta az igényes megmérettetést. A Balassi-kóstolócsapatban Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész, Győrfi Sándor Kossuth-díjas szobrászművész, jász-kun főkapitány, Gaal Ferenc mérnök, író, és Molnár Pál, a Balassi Bálint-emlékkardirodalmi díj alapítója ült a kóstolóasztalhoz. 

A pontszámok összesítésével kialakult az eredmény, eszerint a Tokaj Nobilis borászának, Bárdos Saroltának 2017-es bora lett a Balassi-kard Hárslevelű. Az eredményt a Tokaji Szüreti Napok főszínpadán Molnár Péter, a Tokaji Hegyközségek Tanácsának elnöke, és Molnár Pál, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke jelentette be. A népes közönség nagy tapssal jutalmazta a teljesítményt.

A bajnokbort a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díj, a Balassi Bálint-emlékkard átadási ceremóniáján, 2019 februárjában Bálint napján nyújtja át a borász a magyar költőnek és a külföldi műfordítónak. 

Gellért 100

Százéves a kontinens legszebb szecessziós szállodája, a budai Gellért. Dr. Rubovszky Andrásnak, a hotel korábbi igazgatójának tett föl kérdéseket a Présház.

2018. október 3.

 

- Igazgató úr, csodával határos módon a szálloda az első világháború évei alatt épült, a harcok lezárultak, a hotelt átadták. Ebben volt-e szerepe annak, hogy a Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin, Sterk Izidor triász nagyot alkotott?

- A Szálloda 1911 és ’18 között épült. A három tervező eredetileg külön-külön pályázott, a Főváros mint tulajdonos és megrendelő kérte a tervek összedolgozását. Így lett három tervező, két terv és végül egy Szálloda. A feljegyzések szerint sok problémát és késedelmet okozott a munkások katonai behívása. A hotelt azonban nem átadták, hanem átvették a megszálló román sereg, majd a Tanácsköztársaságnak nevezett vörös terror katonái, az első lakói így katonák lettek. Horthy Miklós a mai Bartók Béla úton vonult be fehér lován Budapestre és a Gellért előtt mondta el híres beszédét, melyben Budapestet „bűnös városnak” nevezett beszédét. Horthy az első heteket is a Gellértben töltötte családjával együtt. Erről fénykép is készült, amely a Vendéglátó Múzeumban látható. Végül néhány hónap késéssel ugyan, de a Szálloda megnyílt a nagyközönség előtt, és rövid időn belül az ország egyik emblematikus szállodájává vált. Hosszabban írtam e történetről a Turizmus Magazin idei szeptemberi számában.


- A nagyszerű szállót a feszült évszázadban több hadsereg is főhadiszállásnak használta: a román, a magyar, a szovjet és az amerikai. Mit üzen történelmünkről az a tény, hogy csak az amerikai fizetett?

- A második világháborúban, 1944-ben a német, majd 45-ben a szovjet csapatok
egyik főhadiszállása volt. Súlyos bomba találat érte, a Duna-parti szárny
használhatatlanná vált, csak 1961-ben nyitott meg. Addig a Gellért hegyre néző
szárny működött és a Fürdő egy része. A fizető katonák nem amerikaiak
voltak, hanem svédek: a jugoszláviai 1990-es évek elejei háború KFOR-os svéd
kontingense. Az 1970-2000 közötti évek a két világháború közötti időszak  aranykorát idézte vissza, 2000 után az elmaradt rekonstrukció és a egyre szaporodó jobbnál jobb és szebb nagy nemzetközi láncokkal azonban már nem bírja a versenyt.

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. A mai fiataloknak miért érdemes áttekinteni a Gellértben színeződő kultúrát, fölidézve, hogy a rendszerváltozás pezsgő időszakában itt ülésezett gyakran a Széchenyi Társaság – melynek Ön főtitkára –, illetve hogy a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a

Balassi Bálint-emlékkardot eddig mind a huszonkét alkalommal itt nyújtották át?

- A Gellért mindig is a magyar kultúra  rendezvényeinek egyik kiemelkedő helyszíne volt, mind az épület külső architektúráját és belső építészetét, mind a benne zajló kulturális-művészeti-gasztronómiai eseményeket tekintve. Politikai és társadalmi téren maga a XX. század. A rendszerváltozást megelőző években és azt követően is számos civil szervezet alakuló ülése és összejövetelei zajlottak a hotel termeimen. Széchenyi Társaság, Rákóczi Szövetség, Bajcsy-Zsilinszky Társaság, Páneurópai Unió, MDF, Adenauer Alapítvány, Hans Seidel Alapítvány, Bethlen Alapítvány. Huszonkét éve ad otthont a ma már európai méretekben is jegyzett irodalmi díjnak, a Balassi-kardnak.

Kép: Dormán László felvétele

Győzelemért kötél

Mecséri János ezredes és ötvenegy katonájának pere 1958 címmel jelentet meg könyvet Marossy Endre történész. Neki tett föl kérdéseket a Présház.

2018. szeptember 26.

 

- Tanár úr, Mecséri ezredes elítéléséhez a bírótól 1958-ban is legalább bizonyos fokú hazaárulás szükségeltetett. Mitől időszerű ez 2018-ban?

 

- Mecséri János ezredes és ötvenegy katonája fölött hatvan évvel ezelőtt hirdetett ítéletet a hadbíróság. Őt és hat társát 1958. november 15-én végezték ki. Perüket, ítéletüket, sorsukat az előző rendszer bukásáig titokban tartották. A most tanulókorban lévők szülei egy szót sem hallhattak róluk 1990 előtt, és az adatok ezt követően is módjával és éveken át több-kevesebb tévedést tartalmazva kerültek nyilvánosságra. Újabb évtizedig viták árnyékolták be  Mecséri ezredes és esztergomi hadosztálya emlékezetét. Pedig a ma már kutatható források tükrében kimondható, hogy a jogi keretekbe bújtatott, de minden ízében már akkor törvénysértő eljárás leszámolás volt, a szovjet hadsereggel egyedül szembeforduló, ráadásul a pesterzsébeti Jutadombnál győztes összecsapást megvívó honvéd alakulattal. A nyomozati szakaszban a vizsgálótisztek – általában korábbi ÁVH-s tisztek – törvénytelen eszközökkel csikartak ki olyan vallomásokat, amelyek a majdani vádemelést és hadbírósági eljárást a kívánt módon  alátámaszthatták. Több vádlott vallotta a hadbíróság előtt, hogy fizikailag is bántalmazták. A kivizsgálást a hadbíróság mellőzte. Úgyszintén túllépett mind az első-, mind a másodfokú hadbíróság azon a tényállási részleten, hogy egyetlen tanú sem azt vallotta, amit az ügyész vádbeszéde állított: az  egykori ÁVH-s két foglyot hadbírósági tárgyalás nélkül csoportosan, legalább hárman végezték volna ki. Ma már elmondható, hogy nemzetőrök által elfogott, a honvédek őrizetébe került, a genfi egyezményekkel ellentétes módon a szovjet menetoszlopon belül  civil ruhában, megkülönböztető jelzés nélkül fegyverrel harcot kezdeményező volt ÁVH-s különítmény tagját végezték ki, igaz, hogy hadbírósági tárgyalás, sőt egyszerű parancs hiányában. Valójában egyetlen katona lőtt, azt azonban nem tudta a vád kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a három, a tanúk által legtöbbször emlegetett katona közül melyik, netán egy negyedik vagy ötödik jelenlévő lőtt. Kellő bizonyíték nélkül mindhárom katonát halálra ítélték. Kettejüket kivégezték, a harmadik idejében külföldre menekült. A csoportos elkövetést tekintve az eljárás koncepciósnak tekinthető. Egyik bizonyítéka annak, hogy a megtorlást mindenek elé és fölé helyező hatalom a rendőrség, a bíróság és az ügyészség törvényes szervezetét, működési rendjét mellőzve külön vizsgálati szervezetet, a hadbíróság feladatára különtanácsot hozott létre, ezek napi munkáját is ellenőrizte. Így biztosította, hogy a politikai szempontok szerint elvárt ítéleteket hozzák meg. A Mecséri-per egyike volt a megtorlás sok perének. Ideje szembenéznünk ezekkel a törvénytelenségekkel is, megneveznünk az abban részeseket, elégtételt adnunk a perbe fogottaknak, leszármazottaiknak.

 

- Mecséri ezredes, azaz posztumusz altábornagy igazi mártír, hiszen jó ügyért halt meg: az oroszok kiadták, a „magyarok” kivégezték. Ki nem végzett katonái fehér vértanúk. Ezt a különleges önfeláldozó magatartást a mai fiataloknak miért érdemes legalább történészi szakmunkából megismerni?

 

- A gyermekeink, unokáink nagy többsége számára ismeretlen a sorkötelesség intézménye, hiszen csak önként teljesítenek katonai szolgálatot. Aki nem, annak nehezen élhető át a bajtársi közösség, a parancs teljesítése, a haza védelmében az ellenség kiiktatása, adott esetben megsemmisítése, a harcban szerzett sebesülés, az élet feláldozása. Ne is legyen szüksége ezek megtapasztalására.

Ugyanakkor olvasmányaik a két világháborúra, közülük főként a másodikra összpontosulnak. Erről szól a tankönyvek, a könyvek többsége, a legtöbb nyilvános vita, a kosztümös filmek sora. Ezek alapján csak hézagosan és ellentmondásosan rajzolódik ki a XX. századi magyar katona sorsa. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hadtörténete talán még az előzőeknél is ingoványosabb talajra kényszerül. A Magyar Néphadsereg, a forradalom győzelme utáni Magyar Honvédség szerepe árnyék és fény. A Jutadombnál november 4-én a szovjet-volt ÁVH-s menetoszlop által kezdeményezett tűzharcot elfogadó katonáink (más katonákkal, nemzetőrséggel együttesen) szétverték ezt a menetoszlopot. (Harcukról 2017. március 30-án számoltam be ezeken a hasábokon.) Helytállásukat – más szemszögből – kiemelte és megtorolta az akkori hatalom, most méltatjuk mi, a kortársak, az utódok. Ide tartozik, hogy a megtorlás az egész esztergomi hadosztályt sújtotta, habár csak fél tüzérosztály (fél zászlóalj) maroknyi katonája vette fel a  harcot. A parancsnoki láncolat jelen sem lévő tagjaival együtt összesen 52 főt tudtak hadbíróság elé állítani, közülük ötöt felmentettek. A hadosztályt feloszlatták, állományát más alakulatokba szórták szét. Több, a harcokban közvetlenül részt nem vett tisztet leszereltek, mert nem jelentették fel bajtársaikat a hatóságoknak, vagy mellettük tanúskodtak a hadbíróság előtt. Mások folytathatták ugyan tiszti pályafutásukat, de mindvégig éreztették velük, hogy a hatalom nem felejt. Távoli helyőrségekbe, szolgálati idejükhöz mérten alacsony beosztásba szorítva voltak, akik maguk folyamodtak leszerelésükért, vagy megkeseredve érték el a nyugdíjkorhatárt. A perben elítéltek családtagjai egész életükre szóló méltatlan helyzetbe kerültek: szükséglakás, kegyelemkenyér a munkahelyen, a gyerekek továbbtanulásának akadályozása volt az osztályrészük évtizedeken keresztül. Ezeket a részleteket a szakmunkák tudják feltárni és bemutatni, hiszen azok közül, akik átélték, megszenvedték, sokan már nincsenek közöttünk.    

 

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. A koncepciós perek világa nem idegen például a 2002-2010 közötti történelemtől sem. Miért fontos, hogy a mai nemzedékek az Ön könyvéből is figyelmeztetést kapjanak a megalkuvó vagy éppen korrupt bírók aljasságáról?

 

- A demokrácia egyik alapköve a független igazságszolgáltatás, amely elválik a törvényhozó, valamint a végrehajtó hatalmi ágaktól. Ha a politikai akarat, a diktatúra, a korrupció áthatja a hatalmi ágakat, és közöttük  a kérdésben megjelölt igazságszolgáltatást, akkor kiüti a fegyvert mindazok kezéből, akik a demokráciáért küzdenek. Ha a nyomozati szervek kellő eszköztárral rendelkeznek hozzá, bármilyen vallomást kicsikarhatnak, és a megtört, a vallomását aláíró vádlott a bíróság előtt már nem képes érdemi ellenállásra. Ha mégis, a bíróság a rendelkezésére álló dokumentumokra alapozva az előre elvárt ítéletet hozhatja meg. Sőt, mint a Mecséri-perben, a hadbíróság a zárkaügynökök nyilvánvalóan hamis vallomását fogadta el a vádlott honvédtiszttel szemben, és az ő tanújának meghallgatását fölöslegesnek nyilvánította.  A védők egy része hiába harcolt bátran védencéért, kockáztatva karrierjét (volt, akit az első fokú tárgyalás után más védővel váltottak fel), a legcsekélyebb eredményt sem érte el a fő vádlottak esetében. Hacsak azt nem, hogy az ügyész által indítványozott 17 halálos ítélet helyett „csak” tizenegyet hoztak meg, közülük három sorkatonáét utólag a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kegyelemből életfogytiglani börtönbüntetésre enyhítette. (Ifjúságukat börtönben töltötték, 1970 márciusában szabadultak.)

Ha az igazságszolgáltatás bármely okból nem független, nem az eredeti feladatát végzi, akkor nincs jogbiztonság, bármilyen ítélet és annak az ellenkezője is megszülethet. A megtorlás éveiben ártatlan emberek százait lehetett kivégeztetni, börtönbe záratni, az amnesztia ellenére bent tartani, vagy – mint az amnesztiában részesült egyik esztergomi katonát - „tévedés” indoklással visszavinni a börtönbe, a törvényesség őreként ismert ügyészség aláírásával. A történelem az élet tanítómestere – utódainknak meg kell ismerniük a koncepciós perek, a megtorlás, a következmények történetét.  

Felvillányozó élmények

Új eseményekkel gazdagodik a Villányi borvidék őszi programtára.  2018. szeptember 29-én hagyományteremtő szándékkal kerül sorra a Tenkes BOR+TÚRA, ahol a Villányi borvidék siklósi oldalát és annak konyhaművészeti és művelődési élményeit fűzik 5+1 állomásos túraútvonalra. Pataki Kingának, a Villány-Siklósi Borút Egyesület elnökének és Kincses Márknak, a Siklósi Turisztikai Egyesület szakmai vezetőjének tett föl kérdéseket a Présház. 
2018. szeptember 22.

-A már jól bejáratott és népszerű Gördülő Dűlők ismét kerékre csábítja a tevékeny országjárás szerelmeseit, hogy a szüreti időszakban is magukévá tehessék a borvidék egyedi hangulatát. Az autósok, motorosok, kerékpárosok figyelmét hogyan hívják fel Pázmány  Péter XVII. századi intelmére: "Úgy a bor kevese mindenre hasznos, soka ártalmas"?

 

- Túránkat úgy terveztük, hogy a Villányi borvidéken az aranyló dűlők közt kerekezve a szőlővel borított táj látványa legalább olyan fontos eleme legyen a részt vevőknek, mint kóstolt helyi termékek és borok. Az összesen 40-50 kilométeres távon az öt frissítő állomás úgy került kialakításra, hogy elég muníciót adjon a következő állomásig, de nyeregben maradhasson túratársunk.

- Önök a sajtó képviselőit is hívják, s utaztatják a Budapest-Villány-Siklós -Budapest útvonalon. Miért fontos, hogy Tokaj, Eger, Sopron, Szekszárd, Balaton, Arad, Szerémség és a többi magyar bortérség mellett Villány is színezze a jelképes bortérképet?

- Hazánk első borútja a Villány-Siklósi Borút immár 25 éves múltra tekint vissza, a villányi borok szerencsére nem ismeretlenek a hazai fogyasztók előtt. De egyrészt mindig tud egy ilyen jó nevű borvidék is újdonsággal szolgálni  – mint például a Tenkes BOR+TÚRA, vagy akár a túra záró állomásán kóstolható közösségi bor, a villányi REDy –, másrészt mai rohanó világunkban egyre fontosabbak a személyes élmények, ahol nem csak márkákkal, hanem magukkal a borászokkal, kézműves helyi termékek készítőivel találkozhatunk. Mi ebben erősek vagyunk, a média képviselői pedig abban, hogy erről a nagyközönséget tájékoztassák.

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. A Tenkes Bor+Túra és a „Szüreti Gördülő Dűlők" hogyan házasítja a bort művelődéssel, művészettel, a távolabbi jövőben bevonva a Balassi Kard Művészeti Alapítvány és más civil szervezetek 
együttműködését azért, hogy "jó borokkal töltett aranyos pohárok járjanak mi közöttünk"?


- Tenkes BOR+TÚRA és a Szüreti Gördülő Dűlők programjainkat alapvetően az aktív, borkedvelő, kulináris élvezeteket keresők számára hirdettük meg, de mindkét esetben csillapíthatják kultúrszomjukat is a résztvevők, hiszen a gyalogtúra egy orgonakoncertet is tartalmaz a Máriagyűdi Bazilikában, illetve a programok tartalmazzák hazánk legépebben maradt erősségének, a Siklósi Vár meglátogatását is.

Kép: pixabay.com

Új gazdanemzedék

Az uniós agrárpolitika eszközeivel és tagállami intézkedésekkel is meg kell állítani a gazdatársadalom elöregedését - mondta a köztelevízióban az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára, Kis Miklós Zsolt. Neki tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

2018. szeptember 6.

 

- Államtitkár úr, Európa más országaihoz hasonlóan Magyarországon is 65 év feletti a gazdák harmada. Nyugaton a családi vállalkozások nemzedékről nemzedékre öröklődnek, Magyarországon azonban sok gazda családból hozott tapasztalatok nélkül indít vállalkozást. Az állam miképpen tudja őket tanácsadással és képzésekkel is támogatni?

 

- A 2014-2020-as időszakra vonatkozóan jelentősen átalakultak a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatások. Egymásra épülő, egymást kiegészítő rendszer formálódott, melynek célja, hogy a fiatal és képzett mezőgazdasági szakembereknek  lehetőséget nyisson új agrárvállalkozások létrehozására, ezzel is elősegítve a mezőgazdasági termelők nemzedékváltását.

 A Vidékfejlesztési Program külön Fiatal Gazda Tematikus Alprogram keretében segíti a fiatal mezőgazdasági termelőket. A program többek között a beruházások ösztönzésére, szakmai továbbképzésekre, szaktanácsadások megvalósítására kínál  lehetőséget, de szakmai tanulmányutakon vagy csereprogramokon is részt vehetnek az érdeklődő fiatalok.

Szakmai képzésekre, továbbképzésekre, szaktanácsadási szolgáltatások megvalósítására külön, mintegy 2,6 milliárd forint áll rendelkezésre, míg további 200 millió forint használható fel szakmai tanulmányutak és csereprogramok megvalósítására. A fiatal gazdálkodók körében az előző generációval ellentétben nagyobb arányban találunk olyan vállalkozókat, akik megfelelő szakmai képzettséggel rendelkeznek, azonban a gyakorlati gazdálkodáshoz szükséges – például üzemvezetési – ismeretek megszerzése a jól működő gazdaságok tudás-átadásával szerezhető meg leghatékonyabban.

 

- A támogatásokkal a mezőgazdasági vállalkozások jövedelmezőségét kell javítani, hiszen az utánpótlás megerősítésének legjobb útja az, ha a fiatalok kiszámítható megélhetési lehetőséget látnak az ágazatban. Piacgazdaságban az állam miképpen tudja a jövedelmezőséget emelni úgy, hogy erre a piaci verseny is rásegítsen?

 

- Az államnak támogatáspolitikai, birtokpolitikai, illetve különböző agrárjogi eszközei vannak, amelyek közvetlenül csak korlátosan, de közvetetten igenis sokat tudnak segíteni a jövedelmezőség emelésében. A mezőgazdaság a jövedelemtermelő képességét akkor tudja megőrizni, ha a gazdálkodók korszerű, innovatív és környezetbarát technológiát alkalmaznak, magas hozzáadott értékű terméket állítanak elő, és mindemellett létrejönnek a különböző horizontális és vertikális termelői együttműködések. A versenyképesség fokozásának egyik eszköze a magas beruházási igényű ágazatokban – állattenyésztés, kertészet – a technológiai korszerűsítéshez szükséges támogatások nyújtása. A Vidékfejlesztési Program kiemelten kezeli a fiatal mezőgazdasági termelők támogatását, akik életkori sajátosságukból fakadóan jellemzően nem, vagy alacsonyabb összegű felhalmozott tőkével rendelkeznek.

A Fiatal Gazda Tematikus Alprogram mind az induló, mind az aktív gazdálkodók részére biztosít támogatási forrást. Az induló gazdálkodókat támogató – a generációs megújulás előmozdítását ösztönző – felhívás keretében több mint 1 200 pályázó nyert el 40 ezer eurós támogatást. A mezőgazdasági üzemi beruházások esetében az Alprogram külön forráskeretet képez a jogosult fiatal gazdáknak. A megjelent felhívások alapján eddig 1 049 fiatal gazdálkodó nyert el mintegy 40 milliárd forintos támogatást például állattartó telepek, és kertészeti üzemek fejlesztésére, terménytárolók építésére, vagy öntözéses projektek megvalósítására.

A Közös Agrárpolitika által szabályozott feltételek mentén Magyarország is bevezette a fiatal mezőgazdasági termelők számára elérhető támogatást. Így a területalapú támogatás (alaptámogatás és a zöldítés) kiegészítéseként a hektáronként elérhető közel 70 ezer forintos támogatás mellé további, közel 21 ezer forintra jogosultak az érintett fiatal gazdák. Ezt a támogatást 2018-ban mintegy 10 400 fiatal gazda vette igénybe. A KAP 2020 utáni időszakára vonatkozó uniós jogszabálytervezetek alapján e támogatási jogcím továbbvitele szavatolt.

A fiatal gazdák eredményes gazdálkodásának alapfeltétele továbbá – amely egyben a termelői nemzedékváltást is szolgálja –, hogy számukra elérhető legyen a jó minőségű termőföld. Ezt a célt szolgálta a Magyarországon 2015 októbere és 2016 augusztusa között lezajlott „Földet a gazdáknak!” Program, amelynek keretében kizárólag helyben lakó földművesek – akik legalább 3 éves életvitelszerű helyben lakást, illetve helyben 3 éve mezőgazdasági üzemközpontot és földművesi minőséget, vagy képzettséget igazoltak – juthattak földtulajdonhoz. A program keretében értékesített mintegy 200 ezer hektár termőföldből mintegy 50 000 hektár területet 40 év alatti fiatal gazda vásárolt meg.

 Prés alatt a szüreti idénymunka

Az idén a tavalyival azonos mennyiségű, 450 ezer tonna szőlőtermés várható, a minőség kiváló, így a borászatban kiváló évjárat lehet - mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára a köztelevízióban. Neki tett föl kérdéseket a Présház.

2018. szeptember 4.

 

- Államtitkár úr, Európában az elmúlt öt év átlagában alacsonyabb szőlőmennyiség várható, ennek, illetve a tavalyi dél-európai szőlő- és borhiánynak a magyar szőlőfelvásárlási árakban is tükröződnie kellene. Mindez hogyan érinti azt, hogy az emberi erőforrás előteremtése lassan a szőlőtermelők legnagyobb kihívásai közé tartozik?

 

- Az Európai Unióban a tavalyi évben valóban minden eddiginél alacsonyabb, 143 millió hektoliter bort termeltek. Az idei évben Magyarországon a tavalyi évnél is jobb termés várható, de ez igaz azon országok esetében (például Csehország), amely jelentős szőlőmennyiséget vesz fel hagyományosan Magyarország területéről. A szőlő csak nagyon rövid ideig értékesíthető minőségromlás nélkül, ezért a felvásárlási árakra az is befolyással van, hogy egyszerre mennyi szőlő van kínálatban, a feldolgozók mennyis szőlőt képesek befogadni. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának piacszervezési intézkedése a szőlőfelvásárlás szabályozására az idei évben is megjelent, amely mindkét fél számára biztosítani kívánja a rendezett, tervezhető szőlőfelvásárlást, így a kiszámíthatóság jelentős mértékben hozzá tud járulni a reális szőlőárak kialakulásához.

A mezőgazdasági idénymunka megszervezésének kérdése ma már egész Európában gondot jelent. Magyarországon a közmunkában foglalkoztatottak jelenthetnek még további tartalékot a munkaerő pótlására.

 

- Csökkentek a gazdálkodók bürokrácia terhei, tavalytól a bortermelők adminisztrációja is egyszerűbb lett, az egyablakos ügyintézésben sokat léptek előre, az informatikára építve pedig további könnyítések várhatók a nyilvántartásban, az adatszolgáltatási kötelezettségben. Hogyan segítik képzési lehetőségek az adminisztráció pontos ellátását?

 

- A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény bevezette a kisüzemi bortermelő fogalmát. A feltételeknek megfelelő termelők nyilatkozhatnak arról, hogy kisüzemi bortermelőként kívánják a termelést folytatni. Ez jelentős adminisztrációs terhet vesz le a termelők válláról, hiszen nemcsak a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek egyszerűsödtek, hanem az ügyintézés legtöbb esete is a gazdáknak elérhetőbb közelségben lévő hegybírókhoz került. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az Agrárminisztériummal közösen részletes útmutatót dolgozott ki a kisüzemi regiszter vezetésével kapcsolatban, amelyben valós példákon keresztül igyekszünk minden gazdálkodó számára segítséget adni.

 

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Az állam milyen késztetést ad ahhoz, hogy a magyar borkultúra helyi jellegzetességekkel is gazdagodjon?

 

- A minisztérium földrajzi árujelzők vonatkozó programja céljaként tűzte ki többek között a földrajzi árujelzők egyediségének növelését, melynek eszköze olyan helyi jellegzetes borászati termékek meghatározása, amelyek könnyen kommunikálhatók mind a magyar, mind a külföldi fogyasztók felé. Ebben az évben minden érintett termelői közösség képviselőivel egyeztettünk a bornevekhez tartozó termékleírások tartalmáról, azok lehetséges módosításáról annak érdekében, hogy a helyi jellegzetességeket a termelők minél teljesebben meg tudják jeleníteni. A közös munka elkezdődött, amelyhez az agrártárca a szükséges szakmai és jogszabályi hátteret kívánja biztosítani. Előkészítés alatt van a földrajzi árujelzőkről szóló törvény, amely éppen ezt az egyre erősödő területet fogja segíteni.

Monte Cristo grófja Tokajban - a 150-edik

Immár a százötvenedik előadáshoz érkezik Pozsgai Zsolt és Szomor György alkotása, a Monte Cristo grófja című musical. A jubileumi színpadra vitel a tokaji Fesztiválkatlanban kerül sorra augusztus 31-én. Pozsgai Zsolt drámaírónak tett föl kérdéseket a Présház.

2018. augusztus 30.

 

- Mester, hogyan érzett rá, hogy Dumas örökérvényű regényét - dallamba öltöztetve - rá kell emelni a világot jelentő deszkákra?

 

- Nem gondolom, hogy minden klasszikus mű alkalmas arra, hogy megénekeljék. És igen nagy kihívás volt egy grandiózus munkát kétszer egy órában színpadra vinni. De a regény stílusához nagyon illik Szomor György zenei munkássága, és úgy gondoltam, a kettő sikeres találkozás lehet. És minden van benne, ami egy musicalben kell: szerelem, megcsalatás, bosszú, ármány, megbocsátás, halál. Ráadásul az a jó alapanyag, ami már a címében is eligazít. Ezt a regényt az is ismeri, illetve hallott róla, aki nem olvasta. és a épp ez is, hogy olvasásszegény világunkban egy másik műfajban közelebb hozzuk a klasszikusokat. Ebben nagy a felelősség, mert ha rosszul sikerül, a néző elfordul a klasszikus szerzőtől. ha nem, akkor talán utána néz. Esetünkben -ezt az elmúlt nyolc évben számtalan példa bizonyította - nagyon sok néző, elsősorban fiatalok keresni kezdték Duma regényei. Ez jó.

 

- Edmond Dantes hosszú éveket tölt börtönben, megszökik, majd azt tapasztalja, hogy a párizsi elit azokból áll, akik őt annak idején bebörtönöztették. Azaz bűnözőkből. Mit üzen a mai magyaroknak ez a más térbe áthelyezett, de nálunk is megmutatkozó történelmi körforgás?

 

- Ezért a gondolatért írtam színpadra. Hiszen találni kell egy gondolati szálat, ami a klasszikus regényt összeköti a mai világgal. Gondoljuk csak el, ugyanez megtörténhetett volna nálunk is. Ha a nyolcvanas években valakit bezárnak ártatlanul, majd kijön a kilencvenes években, tapasztalhatja, hogy akik őt elítélték ármánnyal, csellel, most a nagyhatalom szereplői. Politikai vagy anyagi értelemben. Ez nem direkt módon jelenik meg a műben, inkább csak áthallás szinten. A néző nem biztos, hogy első látásra észreveszi, itt róla is lehet szó. De ha utána gondol, megjöhet a felismerés.

 

- A gazdag gróf nem válogat az eszközökben – de nem tud végig haladni a bosszúvágy ösvényén. Érzelmei megakadályozzák a teljes leszámolást. Miért kell velünk, keresztényekkel érzékeltetni, hogy a bosszú igenis nélkülözhetelnen az ellenünk vétkezők megleckéztetésére?

 

- Nevezhetjük inkább elégtételnek is. A főhős nem ölni akar bosszúvágyból, hanem úgy elintézni ellenségeit, ahogy az az adott kor eszközeivel lehetséges. Az első esetben a bankárt tönkre teszi, őt a hitelezői verik agyon. Barátját a lelkiismeret furdalás teszi öngyilkossá, és így tovább. A főhős maga nem öl, de szembesíti áldozatait azzal, amit tettek, és azt ők nem tudják elviselni. És amikor a végső leszámolásra lenne alkalma, leereszti a fegyvert - egykori szerelmének fiát már nem tudja megölni a párbajban. Ehhez kevés az ereje. És az egész eddigi leszámolás hadjárat értelmét veszti, és erre ő is rájön. Ez a musical egyik legőszintébb pillanata. A bosszú nem keresztényi eszköz valóban - de a rajtunk tett sérelmek megtorlása úgy, hogy azok tőlünk függetlenül menjenek végbe - ez kötelességünk. Ha szeretteinket, magunkat bántják, megrágalmazzák, sértik - jogunk van a védelemhez, és ez még bőven belefér a keresztényi gondolkodásba. A rendszerváltásunk elemzésekor okos emberek sokszor elmondták már, a régi elit befogadása a hatalomban nem szolgálta az átmenet érdekeit, sőt. Ez már azóta bebizonyosodott. De ezen túl kell lépni. Aki hátra néz folyton, könnyen megbotlik. Ne kövessük el ezt a hibát.

Kép: wikipedia.org és P. Zs.

Bűnsegéd NGO-k

Az embercsempészek azért mernek nekivágni a veszélyes tengeri útnak, mert tudják, hogy az NGO-hajók közel vannak és készenlétben állnak, és elszállítják Európa felé a migránsokat. Tóth Norbertnek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensének tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

2018. augusztus 22.

 

- Tanár úr, az embercsempész bűnözők az NGO-kra számítanak, s ez utóbbiak teljesítik a bűnözők óhaját. A bűnsegédi szerep láttán miért nem lépnek fel a spekulánsok által felbérelt NGO-k ellen az érintett jogállamok?

 

- Van olyan ország, ahol próbálkoznak büntetőeljárások indításával. Olaszországban például több ügyben is indult eljárás az ilyen hajók kapitánya illetve személyzete ellen. A büntetőjogok a legkevésbé harmonizált, egységesített jogterületek közé tartoznak az Európai Unióban, emiatt a 28 EU-tagállam, 28 különböző büntetőjogot jelent, igaz, hasonlóságok természetesen akadnak az egyes rendszerek között. Az embercsempészet valamennyi uniós államban bűncselekmény, viszont adott esetben egyáltalán nem könnyű bebizonyítani azt, hogy az NGO-k által üzemeltetett hajók kapitánya és legénysége szándékosan nyújtott segítséget a tetteseknek ahhoz, hogy azok anyagi haszon szerzése érdekében juttassanak külföldieket az EU területére. Összességében sokat lendíthetne az ilyen ügyeken, ha nem kizárólag a hajók kapitányát és legénységét, hanem az embercsempészeket is sikerülne ilyen esetekben elfogni, ugyanis utóbbiak a tettesei a bűncselekménynek, míg az NGO-hajókon szolgálók az esetek többségében legfeljebb részesek, ezen belül bűnsegédek lehetnek.   

 

- A napokban 141 migránssal a fedélzetén kötött ki az Aquarius, miután öt ország felajánlotta, hogy befogadja az utasokat. Az S. O. S. Méditerranée és az Orvosok Határok Nélkül segélyszervezetek által fenntartott hajó utasait végül Franciaország, Németország, Spanyolország, Portugália és Luxemburg fogadja be. Ha ezek az országok készségesen befogadják a migránsokat, akkor miért akarják azokra az országokra tukmálni az általuk befogadottakat, amely országok világosan és folyamatosan kifejezik, hogy nem óhajtanak migránstömeget az állam területére engedni?

 

- Ez egy kulcskérdés ebben az ügyben véleményem szerint. A migránsokat befogadó országok a szolidaritás hiányával vádolják a migrációval szemben kritikus államokat, noha a problémát sok esetben a nyugat-európai országok idézték elő. A szolidaritás elve/kötelezettsége valóban része az EU-jognak, sőt, a bevándorlással és menekültüggyel foglalkozó része az Európai Unió Működéséről szóló Szerződésnek (ez az EU egyik úgynevezett alapító szerződése) kifejezetten hivatkozik is rá, viszont a vita lényege ebben a kontextusban az, hogy érvényesülnie kell-e a szolidaritás elvének olyan esetekben is, amikor a bajba került tagállamok jórészt maguknak köszönhetően kerültek bajba. Szerintem a válasz erre az, hogy nem, illetve nem minden esetben. Probléma továbbá az is, hogy a nyugat-európai országok elitje teljesen mást gondol nemzetről és így  bevándorlásról is, mint a kelet-európai országok elitje, illetve társadalma. A nyugat-európaiak a nemzetben egy olyan társadalmi jelenséget látnak, amelyet a II. világháború borzalmai miatt meg kell haladni (mivel a nemzeteket hibáztatják a háború miatt), és egy nemzetek feletti társadalmat kell létrehozni ("európai nemzet" vagy "nemzetek utáni állapot"), míg a kelet-európaiak szerint a hagyományos nemzet érték és létező valóság és nem jelent veszélyt Európára. A nyugat-európai megközelítés előbb-utóbb az Európai Egyesült Államokhoz, vagyis egy európai "szuperállamhoz" vezethet, míg a kelet-európai az egyenrangú európai nemzetek/nemzetállamok együttműködéséhez.   

 

- Az Aquarius esete a tengerjogi szabályozásokhoz kapcsolódik, ami a nemzetközi jog egy részterülete. Ez a jog mennyire engedi, hogy spekulánsok által felbérelt NGO-k az embercsempész bűnözők számára bűnsegédi szerepet töltsenek be?

 

- Nem engedi meg. A probléma itt is a bizonyíthatóság. Bizonyítékokra van szükség, ehhez viszont sokkal intenzívebben kellene nekimenni az embercsempészeknek, akik - nem meglepő módon - szervezett bűnözői csoportok. Mivel a szervezett bűnözésben - és így az embercsempészésben - rengeteg pénz van, ezek a bűnözői körök összefonódnak az útvonalak mentén fekvő - jórészt afrikai és ázsiai - államok bürokráciájával, adott esetben politikai osztályával. Emiatt nagyon nehéz ezeket a tevékenységeket felderíteni és a felelősöket felelősségre vonni. Ha ez sikerülne, akkor valószínűleg könnyebben fel lehetne számolni az NGO-hajók tevékenységét is. 

Kép: hirado.hu

Villányi szüret: szűk emberi erőforrás

Az idén a megszokotthoz képest tíz nappal előrébb tart a szőlő érése Villányban, így a szüret is az átlagosnál korábban kezdődik a borvidéken. A 2500 hektáros szőlőtermő területen az átlagos 8-10 növényvédelmi beavatkozás helyett idén csupán 5-7 alkalommal kellett védekezniük eddig a gazdáknak, számottevő jégkár sem volt. Nagy Gergelynek, a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsa titkárának tett föl kérdéseket a Présház.

2018. augusztus 9.

 

- Titkár úr, a szüret az Irsai Olivér fehérszőlő fajta összegyűjtésével indult augusztus elején, majd első kékszőlő fajtaként a Villányban mintegy 3 hektáron termesztett Menoire, utána pedig a roséborok alapanyagának leszedésével folytatódott. Honnan toborozzák az igényes munkához kellő gondos szüretelőket?

 

- Az emberi erőforrás előteremtése lassan a szőlőtermelők legnagyobb kihívásai közé tartozik. Ez idáig jellemzően a borvidék településeiről, illetve annak közvetlen környezetéből „toborozták" termelőink a munkaerőt, de egyre szélesebb körben, egyre messzebbről kényszerülnek munkavállalókat keresni, mely önmagában még nem garancia a sikerre. Még így is előfordul, hogy munkaerőhiánnyal küzd némelyik pincészet a vegetációs időszakban, amikor a zöldmunka, a hajtásválogatás és a tetejezés (vagy akár a nyugalmi időszakban a metszés) hozzáértő kézimunkát igényel. A hozzáértő jelzőt itt külön kiemelném, mivel a nevezett szőlőmunkák elvégzésének időpontja és módja komoly befolyással van a termés mennyiségére és minőségére. Az elmúlt évek tendenciái sajnos nem kecsegtetnek sok jóval, ha nem lesz komolyabb változás a munkaerőpiacon, szőlészeink nem számíthatnak pozitív irányú változásra. A lehetőségekhez mérten, meg kell próbálni gépesíteni az egyes munkafázisokat, de ez a szőlőtermesztés esetében csak korlátozott mértékben lehetséges.

 

- Augusztus végén, szeptember elején a jellegzetes villányi Portugieser alapanyagát adó, a borvidéken csaknem 400 hektáron termesztett kékoportó szürete következik. Villány kedvelt testes, karakteres vörösborait adó Bordeaux-i fajták közül várhatóan szeptember közepén kezdik puttonyba gyűjteni a Merlot termését (293 hektár), a Cabernet Franc-t (330 hektár) és a Sauvignont (437 hektár) pedig októberben. Várható-e, hogy ebből a gazdag termésből új házasításokkal is kísérleteznek a neves és az eddig kevéssé neves gazdák?

 

- Természetesen borászaink mindig az adott évjárat sajátosságai alapján készítik a házasításaikat, melyek így évről évre megújulnak akár a fajta használat akár az érlelés ideje és módja tekintetében. Itt említést kell, hogy tegyek a REDy névre keresztelt Portugieser alapú házasításról, mely a termelőink borvidéki szintű összefogása által születhetett meg az idei évben. Szigorú szabályok definiálják a fajtahasználatot és a borászati technológiát, mely eredményeként a REDy lendületes, fiatalos jellegű bor, melyben a primer, gyümölcsös jegyek dominálnak, háttérben az esetleges rövid ászokhordós érlelésre utaló visszafogott fás, édesfűszeres aromákkal. Az egységes kiszerelés és címkézés jóvoltából a fogyasztók könnyen felismerhetik ezt a házasítást, melynek a 2018-as évjáratú tételei a húsvét előtti hetekben kerülnek forgalomba.

 

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Villányban már zajlott Balassi-kard borseregszemle – 2007-ben Szende Gábor nyert kékoportóval –, a legközelebbi alkalommal milyen fajtával indulhat a férfias fajták versenye?

 

- A Balassi-kard borseregszemle több mint évtizedes múltja is jól jelzi, hogy a Kárpát-medence kitűnő termőhelyet nyújt a kiemelkedő minőségi borok alapanyagául szolgáló szőlőültetvényeknek. Szép számmal van még borvidék ahol nem került megrendezésre a férfias fajták versenye, de emlékeim szerint volt már rá példa, hogy egy borvidék többször is helyt adott a versenynek és nem egy fajtáról, hanem házasításról szólt a megmérettetés, így könnyen elképzelhetőnek tartom, hogy a legközelebbi alkalommal is Villány adjon helyet a szemlének, mely szólhatna akár egy Villányi Franc-ról vagy a REDy-ről.

Egri szüret: a hegybíró jövendölése

Két héttel korábban kezdődik a szüret az egri és a mátrai borvidéken, a korai érésű szőlőfajták, az Irsai Olivér szürete már a héten elkezdődik a Mátraalján, később, augusztus 20. körül kezdenek az Egri borvidéken. Tarsoly József egri hegybírónak tett föl kérdéseket a Présház.

2018. augusztus 8.

 

- Hegybíró úr, az 5400 hektárt meghaladó területen gazdálkodó Egri Borvidéken kora tavasszal nagyon előreszaladt a természet, hamarabb fakadtak a szőlők a megszokotthoz képest. A kiváló helyi gazdák hogyan válaszoltak erre a kihívásra?

 

- Szerencsére kegyes volt hozzánk a Jóisten, hiszen viszonylag nagyobb - néha szélsőséges hirtelenséggel lehulló - csapadékmennyiség mellett sem volt komolyabb növény-egészségügyi kihívás, inkább a munkálatok optimális időben történő befejezése, illetve elvégzése, elvégezhetősége okozott némi fejfájást. A termelés során a talajművelést és a kézi munkákat az időjárás függvényében határozták meg, jelenleg pedig a folyamatos minőségellenőrzés jelent kihívást. A szőlőfeldolgozóknak pedig idejében fel kell(-ett) készülniük a szüretre, hiszen rövidesen megtelnek a kádak és a prések.  

 

- Az egri borvidéken azoknak a fajtáknak, amelyek itt nagyobb tömegben teremnek és koraiaknak számítanak - a zenit, a zengő, a zefír, muskotály fajtakör -, a szürete valamikor augusztus huszadika környékén kezdődhet. A megszokott rend alapján inkább szeptember első napjaiban szokták szedni ezeket a szőlőket. Hogyan toborozzák korábbra a szüretelő csapatokat?

 

- Szinte mindenki készül a korábbi szüretre, így a rendelkezésre álló szedőbrigádok munkába állításával nem lesz probléma, azonban a hangsúly a rendelkezésre álló létszámon van, hiszen évek óta komoly problémát jelent a szükséges szedőkapacitás biztosítása. Ráadásul az idei évben várhatóan szinte minden fajta összeérik, így a mérhető paraméterek mellett a készítendő bor jellege határozza meg a szüreti sorrendet. A borvidékre nagyobb részén jellemző a korszerű ültetvény-összetétel amely alkalmas a gépi szüretre, azonban a magasabb hozzáadott értékű borok alapanyagát sok esetben nem lehet géppel szüretelni, valamint az Egri borvidéken termőre forduló közel 4-500 hektárnyi fiatal ültetvényt sem. Így a gazdák kénytelenek megoldani a munkaerő biztosítását és a jelentősen megemelkedett béreket kifizetni. 

 

- Az egri borvidéken minden szőlőnél 5-6 százalékos áremelkedés várható, az egyik fő fajtáért, a kékfrankosért például 115 forintot adtak tavaly. Hogyan érinti ez a leendő borminőséget?

 

- A jelenlegi kilátásaink szerint várhatóan a tavalyi mennyiség várható az idei évben is, illetve egyes kékszőlő fajtáknál kevesebb, így a korábban jósolt 5-10%-kal nagyobb termésmennyiség helyett egy magasabb beltartalmi értékkel bíró, jobb minőségű, egészséges szőlőtermést tudunk szüretelni, így a készülő bor minősége is indokolja a magasabb felvásárlási árat. 

Kép: egriborvidek.hu

Európai csúcs Visegrádon

Immár a 34. alkalommal kerül sor a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok megrendezésére. Az idén ez a rangos európai esemény július 13-án, 14-én és 15-én népesíti be a Dunakanyart. Cseke Lászlónak, a Szent György Lovagrend kancellárjának tett föl kérdéseket a Présház.

2018. július 9.

- Kancellár úr, az Önök programja kis túlzással: véresen komoly, a lovagi párbajok nem virtuálisak, hanem nagyon is valóságosak. Egy mostani újításuk szerint a virtualitás is betör programjaik közé: "Digitális múlt - muzeológia, hagyományőrzés, technológia" / A Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma és a Történelmi Vásárok által rendezett műhely nyílik és szakmai bemutató zajlik a királyi palota Nagytermében. Mi adta a késztetést ehhez a kiteljesítéshez?

- A Palotajátékok 34 éves történetében mindig arra törekedtünk, hogy fejlődjünk. Ahogy a palotabelső mint helyszín bekapcsolódott a rendezvényekbe, új lehetőségeket adott a múzeumi technika, a 3D-s rekonstrukció – és mindez újszerű élményeket nyújt a fesztivál látogatóinak. Amikor 1991-ben, az akkor még V3-ak szerződését itt aláírták, és Walesa elnök út előtt vittem a zászlót, nem gondoltam volna, hogy három évtized sem kell, és a Palotajátékokra özönlenek a csehek, szlovákok és lengyelek, hogy megnézzék: hol írták alá azt a mára nagy jelentőségűnek bizonyult egyezményt. Tehát megértük, hogy ma már nem a politikai tisztségviselők, hanem maga a nép azonosul ezzel a közös üggyel. Mi, akik a Palotajátékokat elindítottuk, tudjuk, hogy egy jóval korábbi egyezmény alapozta meg a mai együttműködést: az 1335-ös – Károly Róbert által összehívott – királytalálkozó, melynek mozzanatait a Palotajátékokon immár a 34. alkalommal elevenítjük meg.

 

- Pénteken és 13-án kezdődik a Palotajátékok, ez a dátum az egykori Templomos Lovagrend felszámolásához kötődik. Önök mivel teszik emlékezetessé?

 

- Természetesen nem a Templomos Lovagrend vezetőinek kivégzéséhez fűződik a péntek 13 babonája, de éppen úgy, ahogy a Salamon-tornyát összekapcsoljuk Salamon királlyal, annak ellenére, hogy Salamon a XI. században élt, a tornyot pedig a XIII. században építették, a hiedelem él: az emberi emlékezet a két dolgot, noha nincs közük egymáshoz, összehozta. Mi a péntek 13-hoz most egy derűs alkalmat kívánunk kapcsolni, de mivel ez meglepetésprogram, nem mondhatok róla semmit, csak annyit, hogy nagyon készülünk rá, és meglepetés lesz azoknak is, akik évtizedek óta járnak a Palotajátékokra, és azoknak is, akik most lesznek itt először.

- Fedezd föl saját kultúrád – hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Önöknél kobozművész, régizene-együttes, tánc színezi a lovagi tornákat. Hogyan ügyeltek arra, hogy a művelődési program ebben az évben is magas színvonalú legyen?

- Ebből a szempontból szerencsénk van, hiszen olyan együttesek jönnek muzsikálni, mint a Misztrál. Vagy Alexander Horsch és az Aranypajzs együttes, Balog Péter kobozművész, a Susato régizene együttes, a Hollóének Hungarica, a Sic Transit Folk Műhely, az Aranyalma Páros, Csehországból a Remdih és a többiek. Magasak a követelmények is. mert megnyertünk egy Brüsszelben kiírt pályázatot, amelyben a történelmi fesztiválok megrendezéséhez kell módszertant kialakítanunk a Bolognai Egyetem vezetésével. A közelmúltban voltunk a polgármester úrral Bolognában, ahol az egyetemen tréninget tartottak a pályázóknak. Négy év múlva egy összefoglaló anyagot kell készítenünk, és addig is élénken figyelnek ránk. Több érdekes szakaszon mentünk keresztül az elmúlt 34 évben, volt olyan irány, hogy zenei fesztivál legyünk. Ezen túljutottunk, de a zene most is jelen van, és nemzetközi szinten elismerik, hogy a Visegrádi Palotajátékok egy unikum, amelyre büszkék lehetünk: kihúzhatjuk magunkat.

Kép: honvedelem.hu

Historia est magistra vitae

A jelenlegi (2018. május-júniusi) érettségi vizsgaidőszak végeztével a jogszabályok értelmében a továbbiakban a történelemérettségin kizárólag „az állami tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz” – közismertebben az új OFI-s atlasz – lesz használható segédanyagként.  Ebből az apropóból a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete közleményt adott ki, a civil szervezet elnökének, Dr. Nánay Mihály történésznek tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

2018. július 3.

- Elnök úr, mint írják, "a társadalom és a szakma is jelentős mértékben egyetért abban, hogy szükséges a tananyag valamilyen mértékű csökkentése, differenciálása, egyértelműen kijelenthető, hogy az új atlasz terjedelme – bár a régebbiekhez képest szűkebb, mégis – kielégítő, minden érettségi téma föllelhető benne. A történelemtanárok többsége az egyes konkrét témák tanórai feldolgozásakor ma már sokkal inkább a tankönyvi térképeket használja, illetve saját térképeket vetít ki. Ennek megfelelően az atlasz egyre inkább, mint érettségi segédanyag kerül használatra...." Egy korábbi időszakban az akkori szakminiszter megpróbálta ejteni a történelemértettségit. Közleményük mennyire erősíti meg, hogy a mai világban a történelemérettségi létfontosságú?

 

- A történelemoktatás céljai három fő terület körül koncentrálódnak: jelenértés, a demokratikus állampolgári gyakorlat, valamint a nemzeti identitás kialakítása. Azt hiszem, hogy nagyon kevés olyan embert találnánk Magyarországon, aki vitatná ezen kérdések relevanciáját. Ilyen módon tehát a történelemérettségi túlzás nélkül nevezhető nemzetstratégiai jelentőségű ügynek. Nem beszélve arról, hogy jelenleg a köznevelés nagy rendszerében egyedül a történelem – illetve részben a földrajz – tekinthető társadalomtudományos tantárgynak, tehát egy nagyon lényeges tudományterületet szinte egyedül jelenít meg. Végül pedig a legutóbbi időszakban azt láthatjuk, hogy Európában egyre inkább az identitás kérdése kezd a migrációs krízis kapcsán a társadalmi viták középpontjába kerülni. Ennek kapcsán pedig ismételten kiemelkedő szerep hárul a történelem tantárgyra és ezáltal a történelemérettségire is.

 

- „Az atlasz végén található ’képes évszámmutató’ véleményünk szerint a legbővebb adatforrás, amit a jogszabálynak megfelelve be lehet illeszteni az atlaszba. Tökéletesen egyetértünk abban a szerkesztőkkel (sőt, magunk is ezt javasoltuk), hogy a diákoknak a kerettantervi dátumokat az atlasz térképlapjait értelmezve kell megtalálniuk és felhasználniuk (ha épp a kerettanterv által előírt és ezáltal kötelezően ismerendő évszámot illetően elbizonytalanodnának), hiszen az atlasz maga is forrásként segíti a diákok munkáját, így a térképolvasási kompetenciát kell alkalmazni az atlasz használatakor, nem pedig egyszerűen a kronológiai listából kimásolni az előre megírt mondatokat” – írják Önök. Az extrém szervezetek az évszámok megtanulását is "anakronizmusnak" sulykolják. A Történelemoktatók Szakmai Egyesülete  ebben a kérdésben (is) hogyan képes megvédeni a társadalom távlatos érdekeit?

- Azt gondolom, hogy nem baj, sőt egyenesen hasznos, ha szakmai viták folynak a korszerű történelemoktatás mikéntjéről. Ennek része lehet a lexikai ismeretek egészséges arányának kérdése, illetve az is, hogy a 21. században mi képezi azt a közös kulturális (identitást adó) kódot, amit szükséges mindenkinek ismernie. Az azonban vitathatatlan, hogy ismeretek nélkül nincsen kompetenciafejlesztés, hiszen csak valamilyen tartalom segítségével lehet a szükséges kompetenciákat kialakítani, fejleszteni. Emellett pedig szintén nem vitatható, hogy a magyar nemzeti és az európai civilizációs identitás is bizonyos tényekben, történeti-kulturális – s a többi – ismeretekben nyilvánul meg, melyeket még a modern korban is szükséges ahhoz ismerni, hogy egészséges nemzet és civilizációs tudata legyen a felnövekvő generációknak. Egyesületünk egyértelműen elkötelezett ezen célok megvalósítása és védelme érdekében, ilyen értelemben készítettük el javaslatcsomagunkat is az új alaptanterv készítői számára, melyet reményeink szerint érvényre fognak juttatni a készülő tantervi szabályozásban.

 

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Ezzel az elvvel mennyire harmonizál az, hogy a történelemtanárok és a társadalom elsöprő többsége is egyetért abban, hogy a történelemoktatásnak alapfeladata egy fajta „nemzeti műveltségi minimum” elsajátíttatása a diákokkal?

 

- Véleményem szerint tökéletesen egybevág a Balassi-folyamat és állásfoglalásunk üzenete. Ahogy a fentebbiekben is elhangzott, a mindenkori identitást az anyanyelv és a földrajzi környezet mellett igen hangsúlyosan a közös nemzeti történelem alakítja ki. Ennek elsajátítása pedig nem csak érzelmi és attitűdbeli kérdés, hanem bizonyos alapvető tényanyag (nevezzük ezt közös kulturális kódnak) ismerete is szükséges, ami bizonyos mértékig  egy ma sokszor divatjamúltnak tekintett lexikai tudáshalmaz. Ennek elsajátítása azonban az elmondottak értelmében nem opcionális, hanem szükségszerű. Természetesen célszerű konszenzust kialakítani, hogy mi az az egészséges, mérsékelt, de elégséges mennyiség, ami valóban elvárható és elvárandó a jelenlegi diákoktól.

Kép: arpadgimnazium.hu

Hamvas-fürt bordíj

Mihály Anna, Béres József, a két díjalapító: Mihály Gábor szobrász és Molnár Pál újságíró, Béres Melinda és Béres Klára az idei Hamvas-fürt bordíj átadása után.

 

A Béres Szőlőbirtok kapta a Hamvas-fürt bordíjat

 

Átadták az idei Hamvas-fürt bordíjat a Vitis Tokajensis ünnepen Óbudán. A 2005-ben Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrász és Molnár Pál Eötvös József-sajtódíjas újságíró által alapított, európai szellemiségű, Kárpát-medencei kitekintésű

elismerést ebben az évben a Béres Szőlőbirtok és Pincészet kapta. Mihály Gábor bronz kisplasztikáját Regéczy-Béres Melinda, a Béres Szőlőbirtok és Pincészet ügyvezető igazgatója  vette át. Neki tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

2015. december 2.

 

- Miért fontos, hogy a Hegyalja sok más érték mellett a kiemelkedő minőséget is jelképezze, Tokaji márkával csak kiváló borok sorakozzanak a boltok polcain?

 

- A Tokaji az egyik legrégebbi magyar márka, legalább ötszáz éves múltra tekint vissza. Egykor királyok, cárok, pápák, nagynevű művészek kedvelt és nagyrabecsült itala volt a hegyaljai nedű, a földbirtokos családok, például a Rákócziak kezében pedig komoly diplomáciai eszköz. Nem véletlenül. Az a csoda, ami Tokaj-Hegyalján a különleges természeti adottságoknak köszönhetően megszületik, egyedülálló a világon. Az elmúlt húsz évben az is bizonyságot nyert, hogy nemcsak az aszú a borok királya, de a Hegyalján készülő száraz, elsősorban furmint boroknak is ott a helye a világ legjobb száraz fehérborai között.Ha pedig ilyen érték van a kezünkben, akkor ezzel komoly odafigyeléssel kell bánnunk. Csak az az út járható, ha a legjobb minőségre törekszünk, mert csak ezáltal fog a Tokaji márka újra az őt megillető színvonalra emelkedni, és újra világszinten is ismertté válni. Silány, olcsó borokkal ezt nem lehet elérni. A Tokaji márka építésével hazánkat is szolgájuk, hiszen egy kiemelkedő minőségű termék az egész országimázsra pozitívan hat. 

 

- A borkultúra több ezer éves, hogyan lehet mégis időről időre megújítani a borokat abban a térségben, ahonnan

egykor Nagy Péter cár, majd Mária Terézia császárnő is kedvenc italát szállíttatta?

- A történelem viharai a Tokaji Borvidéket is elérték az elmúlt évszázadban. Sok mindent elvettek tőlünk ezek az évek, de az az érték, amit a Tokaji Borvidék adni képes, nem vehető el. A rendszerváltás után, amikor lehetőség nyílt magánvállalkozások megalapítására, sorra alakultak a kisebb-nagyobb gazdaságok, melyeket már új szemlélet jellemzett. Ezeknek a cégeknek a szerepe Tokaj új fénykorának elindításában kulcsfontosságú. Mint ahogy fontos mindenkié, aki megértette, legyen az borász, szőlész, vagy borfogyasztó, hogy Tokaj többre, jobbra hivatott. Tokaj felemelése csak közös szándékkal, konkrét célok megfogalmazásával és ezek megvalósításával érhető el. Szerencsére van erre napjainkban törekvés a Tokaji Borvidéken, így reméljük, hogy az erőfeszítéseinknek idővel meg lesz az eredménye.

 

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Egy bortermelő vállalat mit tehet   azért, hogy minél több magyar család felismerje: a hegyaljai bor nemzeti érték, ünnepeinken ott a helye az asztalon?

 

- A Béres család megfogalmazott szándéka, hogy saját eszközeinek, lehetőségeinek birtokában hasznára legyen a Tokaji Borvidéknek és ezen keresztül az egész országnak. A kezdetektől szószólói vagyunk annak a gondolatban, hogy a tokaji a nemzet itala és a tokaji aszú az ünnepek bora kell, hogy legyen. Rajtunk keresztül sok emberhez el tud jutni ez az üzenet, és mi minden lehetőséget meg is ragadunk erre. A legtöbb, amit tehetünk, hogy jó példát mutatunk azzal, amilyen környezetben és ahogy dolgozunk és amilyen borokat készítünk. Ha valaki eljön hozzánk, vagy bennünket meghallgat, biztos, hogy utána máshogy tekint majd a Tokajira. Reméljük, hogy a mi szeretetünk, lelkesedésünk, tiszteletünk, amit a tokaji föld és a hegyaljai borok iránt érzünk, sokakra ráragad.

Alapítva 2005-ben Budapesten. Alapította Mihály Gábor szobrászművész és Molnár Pál újságíró Budapesten. A díj aborkedvelő közönség nagyrabecsülését fejezi ki azon borászok iránt, akik a Szent Korona örök tartományaiban művészi szintre emelték a bor készítését, valamint azon alkotók iránt, akik a magyar borműveltséget tovább nemesítették. Átadatik évente a Szent Márton napiünnepkörben.

Prímási Borrend, laudáció

 

A bornak isteni arca van – írta Hamvas Béla A bor filozófiájacímű alkotásában.

 

A Prímási Borrend éppen az isteni arcot igyekszik tükrössé, áttetszővé tenni, üzenve, hogy ez a különleges érték a magyar borműveltségben benne rejlik.

„Küldetése, hogy segítse a Kárpát-medence szőlészeti és borászati örökségének feltárását; a a kapcsolódó művelődési értékek megóvását és sokasítását; valamint közvetítse a minőség feltétlen tiszteletét, és a bor iránti elkötelezettség gondolatát a társadalom számára” – olvasni a borrend bemutatkozásában. Ez a küldetés vélhetően Hamvas Bélának is megfelelne.

A szakma csúcsát megtestesítő Prímási Borbíráló Testület válogatja ki a Szent Orbán Bormustra keretében a védjegy viselésére jogosult legjobb magyar borokat. Sok évszázados borutakat tesz újra forgalmassá a rend, amikor Lengyelország és Erdély felé irányítja a magyar szállítmányokat, forrásba hozva a piacokat az adott tartományokban. A legnagyobb lengyel borvásáron, a HoReCakiállításon borműhellyel jelent meg a gyakorlati lebonyolítást végzőVinum Primatis Részvénytársaság, s ezzel az utóbbi évtizedek legnagyobb lengyelországi magyar borbemutatkozását bonyolították el.

Abban az országban egyébként, ahol sok évszázados közmondás, hogy a lengyel és a magyar két jó barátként együtt harcol és issza borát. 
Késő ősszel Krakkóban rendezték meg a Magyar Borok Hetét, s ittkereskedők, borszakértők csöppenhettek bele a legalább fél évezredre visszanyúló magyar-lengyel borhagyomány világába.

A másik térségben, a Szent Korona örök tartományában, Erdélyben a Tusnádfürdői Szabadegyetem keretein belül önálló borsátort állítottak föl, és itt a Kárpát-medence sok-sok magyar értéke közül a borra hívták föl azok figyelmét, akik egyébként is szívesen ízlelik meg ezeket az értékeket. Körúton mutatták be a nagyobb erdélyi városokban szakíróknak, étterem-tulajdonosoknak, kereskedőknek a magyarbormesterek alkotásait.

Belső-Magyarországon két borvidéket karoltak fel az utóbbi időben: a már Hamvas-fürt díjas Neszmélyt, valamint a Balaton-felvidéket. A Balatoni Szőlő- és Borkultúra Egyesülettel együttműködveBalatonfelvidéki Borút megrajzolásán fáradoznak, hogy forrásba hozzák a nyugat-dunántúli borvendégjárást. Ezzel is kapcsolódnak a Hamvas Béla-i útmutatáshoz, ő ugyanis hatvan évvel ezelőtt már megírta: „A borok általában ott élvezhetők maradéktalanul, ahol termettek. Ez egészen természetes; a gyümölcs is fáról tökéletes, mert a szállítás alatt éppen a legnemesebb és legüdítőbb olajok belőle eltűnnek. De nagy díszeitől, mint mondják, a tengeri szállítás sem tudja megfosztani. A legméltóbb ivási mód: a nagy ebédek és vacsorák után kis pohárral. Lakodalomkor, mielőtt a vendégsereg elszéled, útra, Szent János-áldásként.”

A Prímási Borrend novemberben Szent Márton tanácskozást rendezett Esztergomban „Az egyház szerepe a Kárpát-medencei szőlő- és borműveltség fejlődésében” címmel. Ez a szerep nemcsak a múlt emléke, hanem a jövőbe is vezet, mégpedig egy különleges alagúton is. ABorvidékek alagútját rendezik be ugyanis az esztergomi Bazilika alatti pincerendszerben. A hatalmas európai értéket, a mintegy másfél évszázada kialakított pincerendszert most részben európai uniós forrásból újítják fel. Ebben a fejlesztésben a borászati, a muzeológusi és a vendéglátói szakértelmet házasítják, várható tehát, hogy lent a pincében a földrész egyik legmagasabb színvonalú borbirodalma alakul ki, amely nemcsak bort, hanem élményt és műveltséget is ad majd a szakértőknek és a nagyközönségnek.

A Primási Borrend – amely tizenkét jeles magyar kultúrférfiúból áll - most Mihály Gábor bronz szobrát kapja elismerésként. Mihály Gábor Munkácsy-díjas művész korábban sok-sok egyéb között a Hungaroring jelképét, a nagy térplasztikát készítette, a Lausanne-i Olimpiai parkban a Kerékpárosok szobrát helyezte el, ez alighanem a legismertebb műve eddig a világban. Emellett Szent István, Szent László, a Szent Korona szobra került ki a kezéből, és csapatnyi magyar sportoló alakját is bronzba öntötte. Minden bizonnyal itt, Esztergomban a lehető legjobb helyen lesz a Hamvas-fürt bordíjat megtestesítő bronz kisplasztikája is.

Nyolcadik alkalommal adatik át ez az elismerés: Lőrincz György, Gál Tibor, a Neszmélyi borvidék, Bock József, a Gyöngyösi hegyközség, a Székelyhídi borszer és Szarka Gyula zenei csúcsa után érkezett el Esztergomba a Hamvas-fürt.

Egy képzőművészeti alkotás jelzi a borművészet csúcsteljesítményeit. Jó érzés csupán megízlelni is azoknak az alkotásoknak a nevét, amelyeket egy közelmúltbeli fogadáson a Borrend a vendégeknek kínált: Arany Sárfehér, Délvidéki Bakator, Ipoly-véki Rajnai Rizling, Somlói Olaszrizling, Áldozói Aranyveltelini, Párkányi Szent Lőrinc, Ménesi Kadarka, Vinum Primatis Tokaji Cuvée…

 

Ha ezeknek a boroknak csak fölidézni próbáljuk ízét, már akkor is érthetővé válik, hogy miért érdemel Hamvas-fürt bordíjat a Prímási Borrend, és hogy Hamvas Béla miért éppen A bor filozófiájában írta meg a következőket:

„Arra tehát, hogy a jó vallású ember fölényeskedjék, nincsen szükség. Helyzeténél fogva amúgy is mérhetetlen fölényben van. Ki kellett végre mondani, hogy a kereszténység nem csinált, hanem valódi fölény; ki kellett mondani, és ki is kellett fejezni ezt, amely minden vonalonöröktől fogva megvolt, és meg is lesz.”

 

 

Molnár Pál

kuratóriumi elnök

 

2014. Szepsy István, Mád 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2013. Rohály Gábor

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2012. Patricius Borház, Bodrogkisfalud

Tulajdonos: Kékessy Dezső

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2011. Kőfalvi Ottóné, Hajós

 

2010. Kaló Imre, Bükkalja

 

2009. Szeremley Huba, Badacsony

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Prímási Borrend, Esztergom, átvette Lomnici Zoltán alelnök

 

2007. A Gyöngyösi Hegyközség, átvette Nagy István hegyközségi elnök

 

Székelyhídi borszer, Partium

 

 

 

2006. Bock József, Villány

Kép: MTI Fotó: Kovács Tamás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Neszmélyi borvidék, átvette: Kamocsay Ákos és Szöllősi Mihály

Szöllősi Mihály 2015-ben elnyerte Az Év bortermelője címet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2005. Gál Tibor posztumusz, Eger

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lőrincz György, Egerszalók

 

 

 

 

 

Laudáció: Gyöngyös

 


 „A hegyi borok? Kezdem a GYÖNGYÖSI-n. Szépen kiöltözött bor. Minden megvan benne, ami a korrekt megjelenéshez szükséges. Ehhez képest jó vendéglátó is, kellemes társalgó, sokszor elmés. A GYÖNGYÖSI-nél kezd egyre fontosabb lenni a kor. Minél öregebb, annál tüzesebb, mint a helyesen érett lélek mind. A legjobb pogácsához és szendvicshez.”

A kereken 110 éve, éppen novemberben született Hamvas Béla még a múlt század negyvenes éveinek elején írta ezt a gyöngyösi borról. A kiváló magyar bölcselőnek talán a legtöbbet idézett műve A bor filozófiája. Ez a könyv is bizonyítja, hogy hazánkban fogalom volt a gyöngyösi bor. Érdemes megint és minél előbb fogalommá érlelni, nemesíteni. Egyes történelmi leírások azt állítják, hogy ezer éve is zajlott itt 
szőlőtermesztés. A törökök dézsmabort szedtek az itteni  gazdáktól, és a hódoltság után a vörös kadarka terjedt el az állítólag fehér boroknak teremtett Mátraalján.

 

Legendás az 1700 években épült 26 farkasmályi pince. Letarolta ezt a   térséget is a filoxéra vész. És utána - egy évszázada - jelent meg itt egy különleges bor. Francia-országból indult, német közvetítéssel jutott el hozzánk, már szinte csakMagyar-országon termesztik, tehát neve logikus módon olasz-rizling. 


Ma a hozzáértők szerint az egykori  ferences barnabarátok városában a 
szürkebarát a leginkább reményteljes fajta, de igen jó zamatokat ad az itteni kereklevelű, divatosabb nevén: chardonnay is.
Noha a 281 hektáros hegyközségi területen a rizlingszilvánival, a leánykával, a zenittel, a zweigelttel is kísérleteznek. 


Danubiána, Gyöngybor, Sőregi, Dudás, Mészáros, Kovács – ezek a nagyobb pincészetek a térségben. Nekik, vagy új próbálkozóknak kell 
szépen kiöltözött, jó társalgó, elmés borokkal akár Európában vagy a tengerentúlon is fogalommá tenni a gyöngyösi bort.
Üde megerősítés ehhez a Hamvas-fürt bordíj. 
Mihály Gábor bronz kisplasztikáját eddig az egerszalóki Lőrincz György, az egri - tragikusan elhunyt - Gál Tibor, a villányi Bock József és a 
neszmélyi borvidék vehette át. 


Ötödikként a gyöngyösi hegyközség kapja ezt a közönségdíjat, amelyet nem szakemberek, ám a borhoz egyre jobban értő magyar értelmiségiek alapítottak. A kis bronzkancsó az első szobor, amely Hamvas Bélát megformálja. Alkotója, Mihály Gábor korábban sok-sok egyéb között a Hungaroring jelképét, a nagy téplasztikát készítette, a Lausanne-i Olimpiai parkban 
a Kerékpárosok szobrát helyezte el, ez alighanem a legismertebb műve eddig. Emellett Szent István, Szent László, a Szent Korona szobra 
került ki a kezéből, csapatnyi magyar sportoló alakját is bronzba öntötte. 


Vélhetően az ősi magyar borvárosban, Gyöngyösön a lehető legjobb helyen lesz az idei Hamvas-fürt bordíjat megtestesítő bronz 
kisplasztikája is. És a Heves megyében, Fedémesen született, Európa-szerte híres 
papírmerítő mester, Vincze Lászlódíszoklevele is - remélhetőleg - sokáig emlékeztetheti a helyieket a Hamvas Béla-i jóslatra: Végül is 
ketten maradnak: Isten és bor.

A borok nyelvén ért

 

Borszakértő, borszakíró, borbíráló mester kapta az európai borászati elismerést, a tizedik alkalommal átadott Hamvas-fürtöt. A legrangosabb hazai közönségdíjat Rohály Gábor, a borbírák doyenje vehette át a budapesti Vármegye Galériában a János napi boráldást megelőző rendezvényen vasárnap délután.

 

Rohály Gábor munkásságában folyamatosan deklarált célja volt a magyar borászati szaknyelv: a "borszaknyelv"  fejtése, kristályosítása. Rohály szerint kínálkozzon mindenre szabatos szakszavunk, amely mindenki számára legyen áttetsző, tükrös. Például a barrique hordó helyett: új kishordó. A rövid szó jól érthető és szakmailag tartalmazza mindazt, amit a borkészítésben a francia szón értenek – mondta a laudációban Molnár Pál, a Hamvas-fürt bordíj kuratóriumának elnöke. Mint részletezte: Rohály több folyóiratnak rovatvezetőjeként és szabad újságíróként publikál. Megjelent cikkeinek száma jóval meghaladja a százat. Részt vett az Oxford Companion to Wine című borkézikönyv magyar fejezetének kimunkálásában. Ennek hatalmas jelentősége van, hiszen Nyugat-Európában számos ország hazánk borászatát a Balkánhoz sorolja, és kiábrándítóan kevés magyar bormesterről tudnak.

 

A Hamvas-fürtöt évente kétszer adják át kiemelkedő borásznak, illetve olyan alkotó értelmiséginek, aki a magyar borműveltséget sikerrel nemesítette. Maga a díj egy, Hamvas Bélát ábrázoló bronz kisplasztika, amelyet Mihály Gábor alkotott. A díj nyertesének hagyományosan maga a Munkácsy-díjas szobrászművész nyújtotta át az elismerést.

 

Az ünnepségen jelen volt többek között Rieger Tibor M. S. mester-díjas szobrász, Esterházy Péter Kossuth-díjas író, Zelnik József, a Magyar Borakadémia alelnöke, Czipott Péter, amerikai magyar irodalmár, Vincze László papírmerítő iparművész. A díjazott Rohály Gábor a díj átvétele után bemutatta azt a napokban megjelent angol és japán nyelvű szakkönyvet, amely – részben közreműködésével – a magyar borászatot mutatja be a két szigetországban.

 

A díjátadás után a közönség részt vett a belvárosi Nagyboldogasszony plébániatemplomban rendezett latin nyelvű János napi boráldó szentmisén.

 

 

Szőlőműves énekes

 

Az ének és a bor e híres bölcselet szerint is zamatos házasítást alkot. Tükrösen, áttetszően érzékeljük ezt akkor, amikor Szarka Gyulaborénekeit halljuk. A gitáros dalnok 1962. májusában született a Felvidéken. Gyermekkorát egy mátyusföldi kis faluban, Királyrévben, töltötte szüleivel és öccsével. Tanulmányait a pozsonyi magyar gimnáziumban, majd a Nyitrai Konstantin Egyetemen végezte. Itt alapították öccsével, Tamással, 1983-ban a Ghymes együttest, amely a mai napig meghatározó része életüknek.
 

A bor ügyében jó iskolába került: munkája révén a kilencvenes években nagyon sok időt töltött Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban. Ekkor keveredett bele a bor ügyeibe. Ám azt vallja, hogy az igazi ízeket a Kárpát-medencében, a magyar borokban találta meg. A világ legtermészetesebb dolgának tartja, hogy az embernek a szülőföld ízei, zamatai a legkedvesebbek és legfontosabbak.

 

Az idei kitüntetett felidézi Hamvas Béla fontos sorait: „A vérben megvan a vasárnap és az arany, és az é-hang is. Olyan skála ez, amelyen bármelyik hangot szólaltatom meg, az egész hangrendszer megzendül, a hangokhoz való rokonság arányában harmonikusabban és erősebben, vagy széthangzóbban és rejtettebb módon, de fel- és alhangként, minden hang egyszerre énekelni kezd.”

 

Kikötött Hajóson

 

A Villányiaknak is kihívást jelent a hajósi borvidék – hangzott el a Magyar Borok Házában szombaton – október elsején – este. A budai Vár jeles épületében adták át az idei, tizenkettedik Hamvas-fürt bordíjat. A hazai borközélet legrangosabb közönségdíját ez alkalommal egy hajósi bormester, Kőfalvi Magdolna vehette át.

 

 

A százhektáros szőlőültetvényen gazdálkodó hajósi bormester az első női díjazottként veheti át a Hamvas Bélát megformázó bronz kisplasztikát, elsősorban azért, mert az alföldi borvidéken jutott csúcsminőségre vörösboraival – mondta a kuratórium elnöke, Molnár Pál a díjazott személyének bejelentésekor.

 

Kőfalvi Magdolna teljesítményéről Nanovfszky György nagykövet mondott laudációt. Mint részletezte: a bormester tevékenységét a nomen est omen két epitetum ornansa jellemzi: először a hajósi borrégió másodsorban pedig a – cégének nevében lévő – „Brilliant” szó, amely ragyogót, csillagót, briliánsan csillogót jelent.

Hegyalján a bronz

 

Bodrogkisfaludra került az idei Hamvas-fürt bordíj. Az európai bormûveltség fejlesztéséért adományozott elismerést a Patricius Borház tulajdonosának a Nemzet Galéria tanácstermében tartattott az átadási ünnepség.

 

A Patricius Borház bölcselete szerint a bor minõségét alapvetõen a szõlõ minõsége határozza meg, ezért arra törekednek, hogy a termõhelyben rejlõ titokzatos lehetõségeket a lehetõ legalaposabban kiaknázzák. Evégbõl nem riadnak vissza a terméskorlátozástól, sõt ezt kulcselemnek tartják. Vállalják a fáradozást: a feldolgozás után dûlõválogatással gyûjtik pincéinkbe a tételeket, ezután gondos és hozzáértõ borászati munkával „nevelik” boraikat. Nem elnyomják, hanem követik a dûlõk sajátos adottságait – mondta a laudációban Molnár Pál újságíró, a Hamvas-fürt bordíj kuratóriumának elnöke. Mint fölidézte: Párizsban, Londonban, Bécsben, Tokióban és az Egyesült Államokban a legrangosabb versenyeken szereztek aranyérmeket a Patricius Borház aszúi.
 

Kép: jozsefvaros.hu

Kép: NAVA

Kép: borrend.hu

Vitis Tokajensis borünnep

Átadták az idei Hamvas-fürt bordíjat a Vitis Tokajensis ünnepen Óbudán szerdán este. A 2005-ben Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrász és Molnár Pál Eötvös József-sajtódíjas újságíró által alapított elismerést ebben az évben a Béres Szőlőbirtok és Pincészet kapta. Mihály Gábor bronz kisplasztikáját Regéczy-Béres Melinda, a vállalat ügyvezető igazgatója  vette át. A laudációban Molnár Pál kiemelte, hogy a Béres cég részben elhagyott szőlőterületeket újított fel, és a hegyaljai borkultúra emelését és fontos ügynek tekintette megalapítása óta, azaz az eltelt tizenhárom évben.

 

Laudáció

 

2015. november 25.

A HEGYALJAI-t is nőnek tartom, de királynőnek – vallja be Hamvas Béla A bor filozófiájában. Az egész világ tudja, hogy a hegyaljainak sehol másutt nem található díszei vannak. A legméltóbb ivási mód: a nagy ebédek és vacsorák után kis pohárral. Lakodalomkor, mielőtt a vendégsereg elszéled, útra, Szent János-áldásként. Ki milyet szeret, aszút, vagy szamorodnit, édeset, vagy szárazat.

Kedves Hölgyeim és Uraim.

A tizenegyedik évben adjuk át a Hamvas-fürt bordíjat, ezt a Kárpát-medencei kitekintésű borművészeti elismerést. Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrász bronz kisplasztikáját a borász csillagok mellett átvehette borrend, hegyközség, borház képviselője, nagy tekintélyű szakíró, bortermelő énekművész. Most Szőlőbirtok és Pincészet a díjazott. Földrajzilag a Hamvas fürt bejárta a villányi borvidéket, Egert, Hajóst, Gyöngyöst, Neszmélyt, Esztergomot. A Hegyaljára kétszer jutott el: Bodrogkisfaludon és Mádon talált kiemelkedő értéket. Most harmadszor fedezett föl a Hegyalján a díjra érdemes kiválóságot.

Erdőbényén.

Igen, a Béres Szőlőbirtok és Pincészet a Hamvas-fürt bordíj idei kitüntetettje, így a gratuláció a Béres családot illeti.

Meglehetősen fontos érdemeket szereztek Béresék az utóbbi 13 évben a Hegyalján. Ifjabb doktor  Béres József és Béres Klára vezetésével  35 hektár szőlőt telepítettek a korábbi, elhagyott szőlőterületek helyére, és megújították a történelmi Lőcse-dűlőt. Így összesen 45 hektáros ültetvényt alakítottak ki Erdőbénye határában.

2006-ra elkészült a borászat 3000 négyzetméteres, a tájjal harmonizáló birtokközpontja. Ez a korszerű feldolgozást tette lehetővé, egyúttal a művelt borkóstolás feltételeit is megnyitotta. Az épület különböző nívódíjakat is kapott.

Béres borok a 2003-as évjárattól készülnek. A nevét is jó kimondani: Lőcse furmint. És ennek a névnek megfelelően az ország legjobb száraz fehérborai között szerepel, sorra díjakat nyer. A Béres 6 puttonyos aszú pedig Londonban nyert trófeát a múlt esztendőben. A mai napig több mint 100 elismerést kaptak a Béres-borok.

A Béres Szőlőbirtokot Magyarország Legszebb Szőlőbirtokának választotta egy borászati magazin.

A Szőlőbirtokot az utóbbi öt évben Regéczy-Béres Melinda vezeti. Azaz: a következő nemzedék is színre lépett a Béres bordinasztiában.

 

A Hamvas-fürt bordíj kuratóriuma elsősorban a borok kiválóságára figyel. Ha ez vitathatatlan, akkor jöhet a következő szempont: a borral házasított művelődési, művészeti értékek felfényezése.

Nos, a Béres család szervezésében felújították és felszentelték a birtokon található kápolnát. Emellett a kezdetektől segítik a Szent Orbán-zarándoklat szervezését.

A család a borközélet fölpezsdítését is több ponton segítette: Regéczy-Béres Melinda korábban egyesületi elnökként, most tárasági alelnökként, tanácstagként fejti, tükrösíti a bor körüli civil életet.

A Szőlőbirtok a kezdetektől a Bor, mámor, Bénye fesztivál programjának feldúsításában is fáradozik, új fényekbe vonva Erdőbényét és térségét.

Harmónia. Ez is olyan érték, amelyet a Béres Szőlőbirtok mind a borokban, mind a vendéglátásban, mind az építészeti megformálásban elért, és amelynek elérésére másokat is bátorít a Hegyalja vidékein.

 

„Ez a nagy nyilvánosság bora – adom vissza a szót a hegyaljairól író Hamvas Bélának. - Hangversenyek szüneteiben, operában felvonás közt pompás, már csak azért is, mert egyike a legmuzikálisabb boroknak. Akinek rejtélyes betegsége van, igyon HEGYALJAI-t. Az asszony ha azt akarja, hogy méhében levő gyermeke büszke és királyi lény legyen, igyon HEGYALJAI-t. A művész, ha művét befejezte, és sikerült, ünnepelje meg és igyon HEGYALJAI-t.

 

Molnár Pál

www.molnarpal.hu

 

2008. Szarka Gyula, Balatonfelvidék

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now